Vállalati ökológiai lábnyom előadás a Kamarában

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltatási tagozata szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a "Vállalati Ökológiai Lábnyom" címmel 2011. május 26-án 16.00 órakor a kamara székházának Klauzál termében megrendezésre kerülő programjára.

Időpont: 2011. május 26. (csütörtök) 16.00 – 18.00 óra

Helyszín: Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székháza, 9021 Győr, Szent István u. 10/a, Klauzál terem

Előadó: Dr. Szigeti Cecília, Széchenyi István Egyetem egyetemi adjunktusa

A rendezvény célja az ökológiai lábnyom mutató tartalmának és számításának megismertetése.

A mutató számítása néhány éven belül kötelező lesz ugyanúgy, mint a számviteli nyilvántartások vezetése. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a vállalkozások vezetői megismerjék a mutatót és tisztában legyenek számításának folyamatával.

Mit jelent az ökológiai lábnyom?

Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy az emberek egy csoportja (ország, vagy város lakói, vállalat dolgozói) a Föld erőforrásaiból mekkora részt használnak fel fogyasztásukkal. Kiváló kommunikációs eszköz egy vállalat környezettudatosságának bemutatására, a változások hatásának szemléltetésére.

Az Európai Bizottság egy átfogó környezetvédelmi index bevezetését szorgalmazza, ennek alapját az ökológiai lábnyom jelenti. A mutató bevezetését az ENSZ támogatja és Magyarország csatlakozott egy nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek keretében vállalta, hogy 2015-re bevezeti az ökolábnyom mutatót. Az ökológiai lábnyom alapgondolata az, hogy a fogyasztást ki lehet fejezni az elfogyasztott javak megtermeléséhez szükséges földfelszín méretével. Ez lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk különféle népességi csoportok környezetre gyakorolt hatását.

A „pénz” helyett minden tevékenység értékelésére a „földterületet” használja a koncepció, ezért jól kiegészíti - nem helyettesíti! – a pénzügyi mutatókat.

Feléljük bolygónk tartalékait

Ma lakosonként világviszonylatban 1,8 hektár termőtalaj áll rendelkezésre az egyéni fogyasztási igények kielégítéséhez, ezzel szemben személyenként 2,2 hektárt használunk - az emberiség tehát nagyon gyors tempóban éli fel bolygónk tartalékait. Egy cég ökológiai lábnyoma egyértelműen kiszámolható azzal a módszerrel, melyet a Global Footprint Network hálózat 16 egyetem közreműködésével dolgozott ki.

Programterv:

Rövid bevezető előadás keretében az ökológiai lábnyom mutató ismertetése

Mutató számításának bemutatása

Egy konkrét kamarai tagvállalat ökológiai lábnyomának kiszámítása

Konkrét vállalati ökolábnyom kiszámítására akkor van lehetőség, ha egy jelentkező vállalat a szükséges adatokat a program kezdete előtt legalább 1 héttel rendelkezésre bocsátja.

Az előadó szakmai háttere:

Dr. Szigeti Cecília, a CG & Partners Kft. ügyvezetője a Széchenyi István Egyetem egyetemi adjunktusa, a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja. Ph.D fokozatát környezet-gazdaságtanból szerezte.

A Széchenyi Egyetemen működő Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumban Magyarországon egyedülálló módon ökológiai lábnyom számítási kurzust szervezett, amelynek hallgatói egy országos rendezvény, illetve a közelmúltban Győr városának ökológiai lábnyomát már kiszámolták.

Érdeklődőink gyakorlati példákkal, konkrét feladatokkal és példákkal színesített előadást hallhatnak!

Résztvevőinknek az előadással összefüggő kérdésekben konzultációt biztosítunk.

A felhasznált prezentációs anyagot utólag elektronikus formában a résztvevőink rendelkezésére bocsátjuk.

A rendezvényen a részvétel térítésmentes!

A részvétel feltétele a regisztráció, melyet 2011. május 25., 12.00 óráig tudunk fogadni a koordinacio@gymskik.hu e-mail címen vagy a következő oldalon: http://www.facebook.com/event.php?eid=202154343155174.

Szeretettel várjuk Önöket!

Vállalatok számára a jelentkezési lap a következő linkről tölthető le:
http://www.gymskik.hu/index.php?id=4203

HPI kérdőív győrieknek

A Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium és az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület közös győri ökológiai lábnyom számítását követően a győriek boldogságát vizsgáljuk, hogy kiszámíthassuk a város Happy Planet Indexét. Kérjük, segítse Ön is kutatásunkat a következő kérdőív kitöltésével: http://www.kerdoivem.hu/kerdoiv/448243801/ A kérdőív anonim, kitöltése mindössze 5 percet vesz igénybe. Köszönjük!

Átlagon felüli érdeklődés a győri ökolábnyom számítás eredményei iránt

A magyar sajtó részéről átlagon felüli érdeklődés kísérte az első magyar városi ökolábnyom számolást és az annak eredményeiről kiadott sajtóközleményt. Az április 22. (Föld Napja) és április 30. között eltelt néhány napban közel 50 médium közölte le a győri ökolábnyom számítás végeredményét. Köztük a Magyar Televízió esti Híradója, a Klub Rádió és a Lánchíd Rádió élő telefonos rádió interjúja, az ismertebb környezetvédelmi portálok közül többek között az Alternatív Energia, az Élhető Föld, a Greenfo, és még sorolhatnánk tovább. A győri projekt sajtókommunikációját a Goodwill PR és Kommunikációs Ügynökség (www.goodwill-pr.hu) végzi.

Az eredmények sajtómegjelenései a következő linken találhatóak: Megjelenések

Győr ökolábnyoma a Magyar Televízió Esti Híradójában a Föld Napján

A győri HPI kutatás állása

A 2011/12 év tavaszi szemeszterében a szakkollégium egy kisebb csapata Győr Boldogság Indexének kiszámolásába vágta fejszéjét. Azonban mit is jelent ez?

Nemzetközi nyelven HPI-nek hívjuk. A Boldog Bolygó Index az emberi jóllét és a fejlődés teljesen új mutatószáma. Többdimenziós, jól elkülöníthető változókból tevődik össze, melyek mindegyike az emberi lét más-más vonatkozását tükrözi. Három különálló jelzőszámot foglal magába, melyek a következők: ökológiai lábnyom, elégedettség az élettel saját bevallás alapján és várható élethossz. A legfrissebb számítások alapján nincsen olyan ország Földünkön, amely olyan jól szerepelne, amennyire tudna, a legtöbb pedig messze ez alatt marad, így a Boldog Bolygó Indexet akár Boldogtalan Bolygó Indexnek is hívhatnánk.

Első feladatunk volt, hogy a European Social Survey oldalán található ’Life Satisfaction’-ra vonatkozó kérdőíveket és módszertant áttanulmányozzuk. Ebből elkészült egy magyar nyelvű összefoglaló:

A NEF (New Economics Foundation) egy független gondolkodó és cselekvő „zászlós hajó”, mely ösztönzi és szemlélteti az igazi gazdasági jólétet. Az a céljuk, hogy javítsák az életminőséget azáltal, hogy innovatív megoldásokat kínálnak és kérdőre vonják az általános gondolkodásmódot gazdasági, környezeti és társadalmi témákban. Náluk első helyen áll az ember és a Föld.

A HPI szakít az általánosan használt GDP-vel. Az első HPI riport meghatározza az egészséget és a pozitív életélményt, mint egyetemes emberi célokat és a természeti kincseket, mint alapvető forrásokat, melyeken emberi rendszereink nyugszanak. A sikeres társadalom úgy tudja támogatni a jólétet, hogy az nem megy a Föld rovására.

A HPI 2.0 új, továbbfejlesztett adatokkal számol, melyeket 143 országból gyűjtött össze és lefedik a Föld népességének 99%-át. A pontozás 0-100-as skálán történik, magas pontokat csak úgy lehet elérni, ha mind a 3 tényező együttesen van jelen az indexben.

A kiszámolás első ránézésre nem bonyolult, mivel egyszerűen a boldog éveket el kell osztani az ökológiai lábnyommal, azonban tudjuk, hogy ezek kiszámolása nagyon sok előzetes munkát igényelnek és sok erőfeszítést, hogy pontos adatok álljanak rendelkezésünkre.

A továbbiakban egy elektronikus kérdőívet állítottunk össze, amin keresztül szeretnénk többet megtudni, hogy mennyire is boldogok a kitöltők? Ezzel egy időben a győri lakosság korfáját kezdtük el vizsgálni, hogy milyen a várható élettartam, továbbá az országos adatokat hogyan tudnánk korrigálni.

Összefoglalóm utolsó pontjában arra fogok kitérni, hogy ha tudjuk, hogy mekkora ez a mutató, akkor az számunkra miért is jó és tanulságos?

A Földön az emberek sok ezer év alatt folyamatosan arra törekedtek, hogy olyan eszközöket és dolgokat keltsenek életre és alkossanak, amelyek megkönnyítik mindennapjaikat és boldog óráik számát, vagy éppen csak a szükséghelyzet szülte a létrehozást. A Föld boldogsága azonban még ma sem 100%-os, sőt jobban megvizsgálva láthatjuk, hogy eléggé szomorú adatokkal kell szembenéznünk. Az első helyen végző Costa Rica sem mondhatja el magáról, hogy teljesen boldog és olyan ország, mint például az álmok megvalósulásának otthonáról híres USA HPI indexe is meglehetősen kis értékkel ’büszkélkedhet’. Hazánk a 143 vizsgált országból a 90. helyen áll.

A számok és mutatók arra engedik következtetni az embereket és a vizsgálókat, ez esetben minket, szakkollégistákat, hogy minden országnak még sokat kell tennie a fenntartható jólét eléréséért, így az általunk vizsgált győri sokaságnak is.

Vida Noémi

Ökológiai lábnyom és vízlábnyom

Az ökológiai lábnyom hiányossága, hogy a fogyasztást földterületben adja meg, így például a vízfogyasztást nem tartalmazza. Napjaink (és főleg az eljövendő generációk) egyik legsúlyosabb problémája a fogyóban lévő édesvízkészlet. A vízlábnyom megmutatja, hogy egy-egy termék előállításához mennyi vízre van szükség. Például egy csésze kávé előállítása során 140 liter víz kerül felhasználásra, egyetlen hamburger pedig 2400 liter vizet igényel! (Forrás: Water Footprint Network)

Dr. Szigeti Cecília, a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője és a Széchenyi István Egyetem adjunktusa a mosonmagyaróvári Flesch Károly Kulturális Központban tartott előadást az ökológiai és a vízlábnyomról. Az AQUA Szolgáltató Kft. által 2011. március 22-én megrendezett Víz Világnapja program idén is megmozgatta a helyi és környékbeli lakosságot.

Az előadás a következő linken tekinthető meg: Vízlábnyom előadás a Víz Világnapján

Széndioxid-kibocsátás vizuális eszközökkel

Számos számítási mód létezik arra, hogy valamely tevékenység széndioxid-kibocsátását felmérjük vagy megbecsüljük. Az adatok összehasonlíthatóságát segíti a General Electric Data Visualization elnevezésű blogja, ahol szemléletes eszközökkel kerülnek bemutatásra a különböző széndioxid-kibocsátási értékek. Megtudhatjuk például, hogy egy percnyi beszélgetés mobiltelefonunkkal 57 gramm szén-dioxiddal terheli a környezetet, egy személy London és Tokio közötti repülőútja 1 tonna, míg egy 300 fős lakodalom 82 tonna széndioxid-terhelést jelent környezetünknek. Az oldalon található adatok szerint a Facebook oldal működése 13,6 millió tonna széndioxid-kibocsátást okoz évente.