2010. november 30., kedd

A magyar átlagot meghaladó lábon élnek a győriek

A hosszadalmas adatgyűjtési, -feldolgozási és számítási munkát követően megszületett Győr ökológiai lábnyom kutatásának eredménye. Az eredmény korántsem meglepő, hiszen számítani lehetett rá, hogy a magyar átlagot meghaladó értéket kapunk. A helyzet Győr ökológiai lábnyoma esetében sem tér el ettől. A győriek ökolábnyoma fejenként 4,33 globális hektár lett, mely a biológiai kapacitáshoz, tehát a város eltartóképességéhez képest 17-szeres érték. Minden győri lakos – egy szabványos, 7300 m2 nagyságú futballpályához viszonyítva – éves szinten átlagosan 3,4 focipálya területet foglal el.

Győr-Moson-Sopron megye területe 420.800 ha, ami az egyenlőtlen minőségű területek összehasonlítását biztosító globális hektár konverzió után 732.994 globális hektár területtel egyenlő. Ennek megfelelően Győr éves szinten akkora lábnyomot hagy maga után, mely megfelel a megye területének 77%-ával. Ha a Föld lakossága a győriek életszínvonalán élne, 2,4 Földnyi terület lenne szükséges az életszínvonal fenntartásához.

Azonban ki kell emelni, hogy ez az érték nem tartalmazza a turizmus hatását. Tudjuk, hogy a kereskedelmi szálláshelyek 2009-ben 94.838 főt regisztráltak vendégként, akik átlagosan 2 éjszakát töltöttek a városban. Ha feltételezzük, hogy ők ugyanolyan színvonalon éltek, mint egy átlagos győri, akkor a lábnyom növekszik. Azonban adatok hiányán a turizmus hatása kutatásunkban nem szerepel. Az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület támogatásában ennek felmérése a közeljövőben viszont megvalósul.

Ahogy a korábbi kutatások is rávilágítottak, egy város ökológiai lábnyoma önmagában nem lehet fenntartható. Az elmúlt években a városvezetés már számos intézkedést tett annak érdekében, hogy a lakosság környezetvédelmi szemléletét pozitív irányba terelje, például a kerékpárutak vagy a szelektív hulladékgyűjtők számának növelésével. Azonban annak érdekében, hogy a város ökológiai lábnyoma alacsonyabb szintre kerüljön, további intézkedések szükségesek. A kapott eredmények tükrében az erre vonatkozó javaslatok megfogalmazása még folyamatban van…

Érdekesség: Győrben éves szinten 3.719.570 liter ásványvíz kerül fogyasztásra. Ezt az értéket literenkénti 0,05 kilogramm Pet palack súlyával megszorozva megközelítőleg 186.000 kilogramm Pet palack hulladékot eredményez, ami – 1,5 literes palackokkal számolva – megközelítőleg 2.480.000 darab Pet hulladékot jelenti, mely 30 cm átlag-magassággal megszorozva 744 km-t jelent, mely egyenlő Győr-Padova távolságával. Magyarországon, éves szinten 1,5 milliárd darab palackot gyártanak, melyhez viszonyítva az érték alacsony, de lokális szinten meghatározó.

Interjú: A győri ökolábnyom számítás végeredményét 2010. november 17-én, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar és Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium közösen megrendezett XIII. Kautz Konferenciáján mutatták be. A kutatásban közreműködött a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. is, melynek ügyvezetőjével, dr. Szigeti Cecíliával a Gazdasági Rádió riportere, Pataki Nikolett beszélgetett: Interjú

2010. november 29., hétfő

Homo Sapiens Report - Az emberiség jövője

Michael Wadleigh, az ismert amerikai film- és dokumentumfilm-rendező 2009 tavaszán készítette el Homo Sapiens jelentését az emberiség jövőjéről. A Homo Sapiens Report: The Future of Humanity ökológiai lábnyom számításon alapuló mérési és etikus elosztási elmélet. A jelentés minden nemzetiségű „olvasó” számára érthető módon, vizuálisan mutatja be, hogy hogyan élünk, hogy használjuk ki környezetünket. Az emberiség múltját, jelenét és jövőjét, az elmúlt 130.000 és az elkövetkező 200 évet, és mindezt egy másik univerzumban élő földönkívüli elfogulatlan nézőpontjából. Olyan perspektívákat helyez kilátásba, melyben napjaink fenntarthatatlan fejlesztései hatására a jövő generációk számára, 40 év múlva már elképzelhetetlen lesz a jelenlegi életszínvonal fenntartása, ugyanis elfogynak, kimerülnek az ehhez szükséges erőforrások. A kormányok és a magánvállalatok ugyan el vannak ragadtatva attól az elképzeléstől, hogy az össztermelés 400%-os növekedést érhet el, azonban ebből a hatékony és újrahasznosítható termékek részesedése mindössze 10%. A jelenlegi tervek, elképzelések nemcsak kárt okoznak az emberiség jövőjében, hanem a halálos ítéletünket írják alá – figyelmeztet Michael Wadleigh.
A Homo Sapiens Report az alábbi linkről tölthető le: http://hsr.ssl.co.uk/

2010. szeptember 21., kedd

Ökológiai lábnyom pénteken a Zsinagógában


A győri ökolábnyom-számításban nagy szerepet vállaló CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, dr. Szigeti Cecília 2010. szeptember 24-én (pénteken) 11 órakor a Széchenyi István Egyetem koncerttermében (Kossuth u.), az egykori Zsinagógában tart előadást az ökológiai lábnyomról. Az előadás elsősorban középiskolás diákoknak szól, de minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.


Az előadáson bemutatott prezentáció az alábbi linken tekinthető meg:
Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata - Zsinagóga

2010. augusztus 7., szombat

Interjú Győr ökolábnyom számításáról

A ZöldMáté.hu oldal egyik szerkesztője, Molnár Dániel nemrégiben azzal a céllal kereste meg a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium tagjait, hogy interjút készítsen velük Győr ökológiai lábnyom számításáról. A szakkollégium részéről 5 hallgató: Bikali Julianna, Bodor Brigitta, Orsós Györgyi, Róth Dániel és Szücs Zsuzsanna vesznek részt a kutatásban.
Az interjú a http://www.zoldmate.hu/2010/08/07/gyor-labnyoma/ oldalon is megtekinthető.

- Miből áll össze az ökológiai lábnyom?
- Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy az emberek egy csoportja (adott esetben egy város lakói) a Föld erőforrásaiból mekkora részt használnak fel fogyasztásukkal. Ez a fogyasztás természetesen nemcsak az élelmiszerekre terjed ki, hanem a vizsgálat során feltérképezésre kerülnek az energia-, víz-, anyagfogyasztásra, hulladékfelhalmozásra és közlekedésre vonatkozó adatok is. A számítás nehézségét jelenti, hogy ezeket nem elegendő összegyűjteni, hanem egy adott mértékegységre, ún. globális hektárra kell átszámítani, ezáltal válik ugyanis összesíthetővé, hogy ténylegesen mekkora területet foglalunk el életvitelünkkel.
- A honlapotokon láttam, hogy nagyon sok résztvevője van a kutatásnak, de ki volt a kezdeményezője ennek a footprint kutatásnak?
- A kutatást egy győri környezetvédő szervezet, az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület végzi, velük a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjén, dr. Szigeti Cecílián keresztül kerültünk kapcsolatba, ő tartotta/tartja ugyanis a Szakkollégiumunkban indított ökológiai lábnyom számítási kurzusunkat.
- Mi a szerepe az egyes résztvevőknek?
- A viszonylag sok szereplő az adatgyűjtés volumene miatt szükséges, hiszen rengeteg adatot kell mind begyűjteni, mind pedig feldolgozni a végeredményhez jutásig. Nagyon sok segítséget kapunk a Központi Statisztikai Hivatal győri képviselőjétől, Kása Katalintól, viszont több helyen találkozunk olyan adatokkal, melyeket nem tartanak nyilván semmilyen statisztikák, így ezeket nekünk kell felmérnünk.
- Közgazdasági Szakkollégiumként, hogy kerültök a képbe?
- Az egyetemi oktatás során minden közgazdász hallgató kisebb vagy nagyobb mértékben kapcsolatba került az ökológiai lábnyommal a Környezet-gazdaságtan tantárgy keretei között, mi azonban a vállalati környezet-elemző specializációnak köszönhetően – mely nemrég indult a gazdálkodási és menedzsment szakon – ennél bővebb ismeretekkel találkozhattunk. Az egyetemi kurzusok szintje eddig érne, csakhogy szakkollégistákként érdeklődésünknek megfelelően további kurzusok felvételére is lehetőségünk van. Programigazgatónknak, Farkas Péternek köszönhetően 2010 januárjában ökológiai lábnyom számítási kurzus indult nálunk, mely országos szinten is egyedülálló kezdeményezésnek tekinthető. Ezen kurzus keretein belül számoltuk ki az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökológiai lábnyomát, melyről bővebb információ blogunkban olvasható.
- Tudomásom szerint elég bonyolult egy ilyen modellt elkészíteni, milyen meglévő kutatási módszertant használtok?
- Az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökológiai lábnyom számítása során már használtunk a Global Footprint Network korlátozott “Academic licence”-t. Egy meglévő adatbázis segített minket abban, hogy az általunk összegyűjtött adatokat természetesen apró részekre bontás után átkonvertálhassuk a földhasználati mátrix különböző elemeire.
- Van-e olyan része a módszertannak, amit kifejezetten ehhez a kutatáshoz kellett kiötölni?
- Ha külön módszertannak számít, hogy a hiányzó adatokat is számoljuk akkor igen. Például ahhoz, hogy a megyei szinten vagy regionálisan rendelkezésre álló adatokat Győrre vonatkoztassuk, bizonyos korrekciókat kell tennünk. A győri népesség esetében kiszámítottuk az adófizetőket, a hozzájuk tartozó eltartottakat, valamint a nyugdíjasokat. Az adófizetők SZJA-alap mutatóit és az átlagos nyugdíjak nagyságát összevetettük a régiós értékekkel, és a különbséget kiszámítottuk. A különbségek felhasználásával az aktív és a nyugdíjas személyek jövedelmére becsültünk értékeket. A háztartásstatisztikai adatok közül felhasználtuk az aktív háztartásfővel rendelkező háztartások és a nyugdíjas háztartások adatait. E két csoport fogyasztási szerkezete eltér, ezért nem lehetett egyetlen szorzószámot felhasználni a kiadások becslésénél. A becsült jövedelmi adatok és a fogyasztási szerkezet felhasználásával Győr városra becsültünk egy főre jutó kiadási adatokat a nyugdíjas és az aktív háztartásokra. Ezeket az értékeket a népesség megoszlásával visszasúlyoztuk város összesen szintre.
- Milyen szakaszokból áll egy ilyen kutatás és az indulástól az eredmények publikálásáig mennyi időt vesz igénybe?
- Az első és egyik legfontosabb lépés a támogatók megkeresése, hiszen vannak olyan felmerülő költségek, melyeket nem tudnánk önállóan finanszírozni. Nagy segítség volt Győr Város Önkormányzatától az az összeg, melyet az eredmények részletes publikálásához szükséges licence megszerzésére tudunk fordítani, enélkül tényleg csak egy számot tudnánk végeredményül adni anélkül, hogy ezeket a konkrét számítás segítségével bizonyítanánk. A licenc megszerzése érdekében az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület csatlakozott a Global Footprint Network nevű szervezethez. A Győr 2000 Közalapítvány vezetője, prof. Lentner Csaba volt az első támogatónk és az Alapítvány anyagi támogatásával kezdhettük el a munkát. A szakmai tanácsadásban a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. nyújt segítséget, a kutatás sajtókommunikációját pedig a szintén győri Goodwill PR és Kommunikációs Ügynökség biztosítja.
A kutatás leghosszabb része tehát az adatgyűjtés, mely már februárban megkezdődött. Mi, a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium tagjai elsősorban ebből vesszük ki a részünket, ezt követi az adatok feldolgozása és maga a számítás. Természetesen az eredmények publikációjában, a kiadvány elkészítésében is részt fogunk venni, ez azonban csak az őszre várható.
- Milyenek a tapasztalataitok a tágabb érintettek körében? Van-e olyan akadály, amin mondjuk az adatgyűjtés kapcsán nehezen juttok át?
- Az adatgyűjtésben elsősorban a KSH-tól kapunk segítséget, valamint a Széchenyi István Egyetem rektora is támogat minket az egyetemi adatok biztosításával. Erre azért van szükség, hogy Győr ökolábnyomán belül külön tudjuk vizsgálni, hogy ehhez mennyivel járul hozzá az egyetem. Nehézséget jelent például az anyag- és papírfelhasználás, erre ugyanis nincsenek külön statisztikák, és a szervezetek sem készítenek róluk nyilvántartásokat. Összegyűjtésük számukra is időigényes lenne, így ebben kevés helyen tapasztalunk együttműködést, bár a szándék sok helyen megvan. A már sokat említett házikedvencek általi fogyasztás is hiányzik, ezt a kisállatkereskedések, állateledelboltok megkeresésével próbáljuk felmérni. A vasúti közlekedés is egy sarkalatos pontja a kutatásnak, hogy ezt hogyan számoljuk bele Győr ökolábnyomába, hiszen főleg átmenő forgalmat jelent, viszont ugyanúgy szennyezi Győr levegőjét. És még jó néhány ehhez hasonló problémával szembesülünk, melyeket igyekszünk a lehető legpontosabban kiküszöbölni.
Nagy segítséget jelent, hogy az önkormányzati fenntartású intézmények (iskolák, óvodák, szociális intézmények) adatait egy központ gyűjti és ezeket összesítve megkaptuk az Önkormányzattól. A Győr-Moson-Sopron megyei Közgyűlés elnökének, dr. Szakács Imrének a segítségével gyorsan hozzájutottunk a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház adatihoz. A Városi és Megyei Rendőrkapitányság, az Evangélikus egyház, a Városi és Megyei Bíróság győri szervezetei kitöltötték kérdőívünket, viszont várjuk még az adatokat a következő szervezetektől: Katolikus egyház, Izraelita hitközösség, MÁK, VPOP, ÁNTSZ, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Felügyelősége, Földhivatal, Nyugat-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság. Segítőkész együttműködésükkel támogatták az adatgyűjtés megvalósulását: Győri Kommunális Szolgáltató Kht., GYŐRHŐ Kft., E.ON Hungária, MÁV-Start Zrt., Kisalföld Volán Zrt., Győri Körzeti Földhivatal és Győri Megyei Földhivatal.
- Mire lehet használni a kutatás eredményeit? Láttok-e esetleg már most olyan területet, ahol értelmes intézkedéseket hozhatna mondjuk az Önkormányzat a footprint csökkentése érdekében?
- A részletes eredmények alapján pontos beavatkozási tervet lehet készíteni Győr ökológiai lábnyomának csökkentésére. Azt is láthatja a Város vezetése, hogy hol vannak azok a pontok, ahol jobb helyzetben vagyunk, mint az országos átlag és hol vannak a jelentősebb problémák. Reméljük, hogy a számításunkat fel fogják használni a városstratégia kialakításához.
- Meg lehet tudni, hogy mennyibe kerül egy ilyen kutatás és milyen költségekkel kell számolni?
- Ha az időráfordításunkat valamelyik diákmunka szövetkezeten keresztül órabérben elszámolnánk, akkor nagyon sokba:) És ez nemcsak ránk, hanem a többi résztvevő szervezetre is vonatkozik, hiszen mindannyiunknak rengeteg munkája van benne a kutatásban. A támogatás, amit kapunk, ahogy korábban is említettük, a licenc megvásárlásához szükséges, és már ez is több százezer forint.
- Terveztek-e hosszútávra a kutatással, tehát visszatérő kutatás lesz-e? Esetleg pár év múlva megismétlitek a kutatást?
- Mivel a számításnak pont az a lényege, hogy egyrészről népszerűsítsük az ökológiai lábnyomot, másrészről pedig az általunk javasolt intézkedések segítségével csökkentsük Győr ökológiai lábnyomát, így szükségesnek tartjuk pár év múlva ismét elvégezni a kutatást, hogy mérni tudjuk a változtatások eredményességét.
- Mentek-e tovább esetleg a megye többi településére és összejöhet-e egy megyei footprint?
- Az Egyesület természetesen folytatja más települések megkeresésével és reméljük, hogy a szakkollégiumban is lesz érdeklődés a munka folytatására például az új tagok bevonásával. Győr-Moson-Sopron megye ökolábnyomának kiszámítását nem tervezzük, de ha valaki erőt érez magában hozzá, szívesen segítünk benne. Ha elkészült a kiadványunk, és meglesz a kezdeti segítség, talán lesznek páran, akik vállalkoznak majd erre a feladatra. Ha nem is megye, de egy város, egy intézmény vagy akár a saját családjuk ökolábnyomának kiszámolására. Sok sikert és főleg kitartást kívánunk hozzá. :)

2010. július 7., szerda

Hiányzó adataink

Győr ökológiai lábnyomának számítása jelenleg az adatgyűjtés stádiumában áll. Az adatok összegyűjtése 90%-osnak mondható a következő területeken: élelmiszer- és vízfogyasztás, tartós fogyasztási cikkek, hulladékfelhalmozás, turizmus és közösségi közlekedés.
Viszont továbbra is hiányoznak a kisállatok (házikedvencek) fogyasztására, anyag- és papírfelhasználásra vonatkozó adatok, illetve a teherforgalommal (MÁV, GYSEV - tonnakilométer) és a városi személygépkocsis közlekedéssel (utaskilométer) kapcsolatos adatok. A személygépkocsis közlekedés esetében szükségünk lenne mind a helyiek és ingázók, mind pedig az átutazók forgalmára, hogy ezek alapján CO2 kibocsátást kalkulálhassunk.
Az előbb felsoroltakra sajnos a KSH nem gyűjt adatokat, és nem találkoztunk olyan adatbázissal vagy kutatással sem, melyek alapján erre legalább egy megközelítő becslést adhatnánk. Az anyag- és papírfelhasználásra ugyan létrehoztunk egy intézményi kérdőívet, azonban ezekre a kérdésekre a legtöbb esetben a kitöltők sem tudnak választ adni, hiszen náluk sem állnak rendelkezésre ilyen jellegű nyilvántartások.
Természetesen próbálkozunk megoldást találni a fenti problémákra, hiányosságokra, hogy a lehető legpontosabban határozhassuk meg Győr ökológiai lábnyomát.
Ha valakinek bármiféle ötlete/tanácsa/véleménye van a témával kapcsolatosan, szívesen fogadjuk levelét az info@iffegyesulet.hu vagy info@cgpartners.hu vagy info@kautz.hu címek bármelyikére.

Győr ökolábnyoma az M1-en a Ma Reggelben

A Ma Reggel vendégei voltak dr. Szigeti Cecília a Széchenyi István Egyetemtől, Bodor Brigitta és Orsós Györgyi a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumtól. Az interjút Jegyes Tóth Krisztina készítette.

2010. július 5., hétfő

Adatgyűjtés I.

A Győri ökológiai lábnyom számításhoz 2010 februárjában egy nemzetközi példa, London ökológiai lábnyom számítása alapján kezdtünk. Az adatgyűjtés szerkezetét a londoniak által közétett adattáblára alapoztuk, kicsit módosítva az alaphelyzeten („London lábnyoma a londoniaké”) mert mi az egyetem és több mint tízezer hallgatóinak hatását is beleszámoljuk az ökológiai lábnyomba.

Sok éve adatbázisokkal, statisztikai adatokkal foglalkozó egyetemi oktatóként számítottam arra, hogy az adatgyűjtés nem lesz problémamentes. De a valóság engem is meglepett.

A londoni adattábla alapján először a KSH-t kerestük meg, ahol óriási szerencsénkre rendkívül segítőkész kollégával találkoztunk, aki némi gondolkodás után azt mondta, hogy a szükséges adatoknak körülbelül a fele található meg náluk. Ezeket a későbbiekben, folyamatosan meg is kaptuk, számos ötlettel együtt. A további feladatokat felosztottuk egymás között és hetente személyesen vagy e-mailben egyeztetünk arról, hogyan állunk a saját területünkön. Az adatgyűjtés koordinációját nem én végzem, hanem a kurzus egyik tagja- ami talán kicsit szokatlan lehet a hagyományos egyetemi struktúrát ismerők számára, de egy szakkollégiumi munkában ez teljesen természetes.

Így itt továbbiakban az én területeimről tudok írni. Alapvetően azzal működök közre, hogy megkeresem azokat a szervezeteket, akiktől információkhoz juthatunk, illetve a saját kapcsolataimmal igyekszem leegyszerűsíteni a folyamatokat.

Az önkormányzati fenntartású intézmények adatait egy központ gyűjti (ahogy ezt hajdani főnökömtől megtudtam) így néhány e-mail után, pár hét elteltével ezekhez összesítve hozzájutottunk, ezzel megoldva az iskolák, óvodák, szociális intézmények anyag és energiafogyasztásával kapcsolatos adatgyűjtés nagy részét. Itt szembesültünk azonban először azzal a helyzettel, hogy az egyházi fenntartású intézmények adataihoz így nem juthatunk hozzá, hanem ezt külön-külön kell megszereznünk.

Dr. Szigeti Cecília
CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft.

2010. július 4., vasárnap

Ökológiai lábnyom számítás gyakorlata


Dr. Szigeti Cecília, a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem egyetemi adjunktusa tartotta a jUNIor Egyetem 4. előadását a „Tudomány Győrben Mindenkinek” rendezvénysorozat keretein belül. Az előadás az „Ökológiai lábnyom számítás gyakorlata” címmel került megrendezésre 2010. május 5-én 15 órakor a győri Széchenyi István Egyetem „F” előadójában. Az előadás az alábbi linken tekinthető meg:

A puding próbája... - OPEV

Az ökológiai lábnyomos tevékenységünk 2009 decemberében - egy szokásos szakkollégiumi kurzusjelentkezéssel kezdődött. A történet a szakkollégiumi berkekben teljesen megszokott összejövünk a szaktársakkal, hogy van egy tök jó lehetőség, kutatás, projektmunka, publikáció, nyilvánosság, amely a magunkfajta sikerhajhász egyetemistának kihívás egy izgalmasnak ígérkező területen. Kihívás, mert hasonló kurzus idáig nem létezett, izgalmas, mert a területtel a környezet-gazdaságtan tárgyán kívül kevesen foglalkoznak mélyrehatóan. Ezért a "kutatunk és tanulunk" szellem jegyében nekiestünk a kurzusunknak.

Egyből bele a mélyvízbe! Így kezdődött a februárunk... Kurzusvezetőnk ugyanis "szakmai merényletre" készült. Programigazgatónkkal "szövetkezve tesztelték az újdonsült ökobandát". A "teszt" kapásból a Karunk és a Szakkollégium közös szervezésében megszülető Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökológiai lábnyomának kiszámolását jelentette.
Az igazat megvallva a verseny jellege miatt nem volt egyszerű tárgya a "bandánk" vizsgájának.
A verseny három napig tartott, ez idő alatt állandóan vadásztunk a fogyasztási adatokra. A számolás során néhány nehézséggel meg kellett küzdenünk. Percről percre dinamikusan változott a fogyasztás, ráadásul az elfogyasztott ételeket összetevőkre kellett bontani, ezeket a GFO empirikus adatokon nyugvó statisztikai adatbázisból ki kellett keresni. Mégis "kezdőként" a magyar minták hiánya okozta a legnagyobb kihívást. Olyan saját modellt kellett felépítenünk, amely kezeli az újonnan beérkező adatokat és automatikusan generálja a fogyasztási kategóriákba osztott földhasználati mátrixunk összetevőit. Szántó, legelő, erdő, halászati, beépített területtel és energiafölddel számoltunk. A három nap alatt a több helyszínen zajló verseny meghatározó lábnyoma kb. 70%-ban a beépített területet érintette. Ezt követően a nagy távolságot érintő közlekedés és szén-dioxid kibocsátás nagysága miatti 20%-os részarányú energiaföld volt meghatározó.
Az ökológiai lábnyomot általában éves szintű mutatóként használjuk, ezért a három napos értékeket - a beépített terület kivételével - rögzített periódusonként növekvőnek tekintve kivetítettük éves szintre. Ennek eredményeként az energiaföld a maga 75%-ával átvette a beépített terület szerepét. Az éves szintű három napos periódusonként kumulálandó élelmiszerfogyasztás hatására 20%-ra növekedett a szántóterület nagysága.
Feltételezéssel éltünk: ha a jelenlegi helyzetet állandónak tekintjük - beleértve azt, hogy a 39 szervező 2 naponta felváltva nagyjából 40m2 területű szervezői szobában él, és nem fürdik [nem számoltunk vízlábnyommal] - és feltételezzük, hogy az OPEV egy évig tart, akkor a verseny megközelítőleg 4,48 gha/fő lábnyomot hagy maga után. Ez Magyarország egy főre eső ökolábnyománál (3,2 gha/fő) megközelítőleg 41%-kal magasabb érték. Mivel a számadat éves szinten nem fenntartható, arányosan a három napos rendezvény sem tekinthető annak.
Az OPEV lábnyom kalkulációja sikeresnek mondható "tesztfeladat" volt a csapatunk számára és végeredményként elértük a célunkat. A fenntarthatóságra vonatkozó kérdésünkre választ kaptunk.
Az ökológiai lábnyom mutató gyakorlati alkalmazásával látni akartuk, hogy a verseny mennyire "zöld", avagy meg tudunk-e szervezni úgy egy versenyt, hogy azzal kevésbé pusztítjuk természetes környezetünket.
A jövőre nézve ígéretet tettünk arra, hogy a IX. OPEV-et környezetbarát versenyként fogjuk megszervezni.

Róth Dániel
Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium

Az OPEV ökológiai lábnyomát bemutató prezentáció innen tölthető le.

2010. június 27., vasárnap

A kutatásban résztvevő szervezetek bemutatása

Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület
A szervezet 2009-ben alakult azzal a célzattal, hogy a társadalom illetve a gazdasági szereplők figyelmét a környezetünk, a természet védelme, az egyéni illetve vállalati felelősségvállalás felé irányítsa. Tagjai elkötelezett hívei a Föld megóvásának, ennek első lépéseként kezdték meg Győr Város ökológiai lábnyomának kiszámítását. Az egyesület közhasznú tevékenysége fenntarthatósági jelentések készítésére, vállalati képzések lebonyolítására is kiterjed, így segítve a vállalatokat a megfelelő környezeti szemléletmód kialakításában. További információk az egyesület újonnan elkészült honlapján (www.iffegyesulet.hu) tekinthetők meg.

CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft.
Győr Város ökológiai lábnyomának kiszámítása során különösen fontos szerepet kapnak a megfelelő szakértelemmel rendelkező tanácsadók, ide sorolhatjuk a győri székhelyű CG &  Partners Kutató és Tanácsadó Kft-t is. A cég ügyvezetője dr. Szigeti Cecília, a Széchenyi István Egyetem egyetemi adjunktusa, aki már több rendezvény ökológiai lábnyom számítását segítette. Ilyenek voltak az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny illetve az A38 hajó egyik koncertjének ökolábnyoma. A szervezet Fenntarthatósági Füzetek címmel ingyenes kiadványokat készít azokról a témákról, melyek hiányoznak a szakirodalomból. 1. száma az ökológiai lábnyom számítás gyakorlatát, a 2. rész a nem-pénzügyi jelentések kiadásának trendjeit, 3. száma pedig az ökológiai lábnyom ismertségét mutatja be. A kiadványok a www.cgpartners.hu oldalról ingyenesen letölthetők.

Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium
A győri Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumot 1997 szeptemberében alapították a Széchenyi István Egyetem első szakkollégiumaként dr. Ferenczi Zoltán vezetésével. A szakkollégium a legkiválóbb gazdasági képzésben résztvevő diákok számára kínál a hagyományos egyetemi, főiskolai képzés keretein túlmutató színvonalas szakmai munkát valamint rendkívül jó közösségi életet. Tagjai számára 2010-ben az ökológiai lábnyom számításának szakmai megalapozásához dr. Szigeti Cecília vezetésével kurzus indult, melynek keretében a hallgatók kiszámolták az általuk szervezett 3 napos rendezvény, a VIII. Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökológiai lábnyomát. Jelenleg a városi ökológiai lábnyom számításában végzik az adatgyűjtési és feldolgozási munkálatokat. A szakkollégium saját honlappal rendelkezik: www.kautz.hu.


Goodwill PR és Kommunikációs Ügynökség
A Goodwill PR és Kommunikációs Ügynökség ügyfelei részére közel tíz éve végez teljes körű kommunikációs és marketing tanácsadást, és lát el különféle kivitelezési feladatokat a kommunikáció, a marketing, a marketingkommunikáció valamint a rendezvényszervezés területén. Gyakorlati és elméleti tapasztalataikat több győri középiskolában oktatják is. Mészáros Gábor cégvezető a Magyar PR Szövetség valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja. A cég jelenleg Győr ökológiai lábnyomának számítása során felmerülő kommunikációs feladatokat látja el. Honlapja a www.goodwill-pr.hu linken érhető el.

2010. június 24., csütörtök

A kezdetek

Az ökológiai lábnyommal mint az erős fenntarthatóság eszközével egyetemi tanulmányai alatt szinte minden közgazdász hallgató találkozik. Zöld rendezvényeken sokan számolnak ökológiai lábnyomot, az interneten is számos kalkulátor található. Önállóan ökológiai lábnyomot számolni azonban komoly kihívás és nagyon munkaigényes feladat.

A mi történetünk 2008 telén kezdődött, amikor a UNDP vezetésével a kormányzat számára javaslatot fogalmaztak meg szakértők a vállalati társadalmi felelősségvállalásról.
A magyar ajánlásban felhívták a figyelmet az ökológiai lábnyom mutató bevezetésének szükségességére.
"A tanulmány elkészítésében közreműködő szakértők és munkacsoportok kiemelt javaslata a magyar kormányzat számára, hogy az ökológiai lábnyomot a GDP mellett a második nemzetgazdasági mérőszámmá emelje és így valóban jelentős lépést tegyen Magyarország fenntartható fejlődése érdekében."
A munkacsoport résztvevőjeként fenntartásokkal fogadtam a kezdeményezést, mert ökológiai lábnyom számítására kevés hazai példát láttam és problémásnak tartom, ha a kísérleti fázist megelőzi a hivatalos mutatóvá válás.
2008-ban a vállalati ökolábnyom számolás megalapozására adatgyűjtésbe kezdtünk, ennek eredménye a papírmentes iroda paradoxonának bizonyítása volt.
2009 telén felmérést végeztünk az ökológiai lábnyom mutató ismertségéről, amelynek eredményeit később a Fenntarthatósági Füzetek 3.-ban foglaltunk össze.
2010 telén a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumban lehetőség nyílt egy kurzus indítására, ahol 5 fő részvételével létrejött Magyarország első ökológiai lábnyomot számoló egyetemi kurzusa. Különösebb elméleti megalapozás nélkül belevágtunk februárban egy nagy feladatba, az OPEV ökológiai lábnyomának kiszámításába.

Dr. Szigeti Cecília (CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft.)