A Győri ökológiai lábnyom számításhoz 2010 februárjában egy nemzetközi példa, London ökológiai lábnyom számítása alapján kezdtünk. Az adatgyűjtés szerkezetét a londoniak által közétett adattáblára alapoztuk, kicsit módosítva az alaphelyzeten („London lábnyoma a londoniaké”) mert mi az egyetem és több mint tízezer hallgatóinak hatását is beleszámoljuk az ökológiai lábnyomba.
Sok éve adatbázisokkal, statisztikai adatokkal foglalkozó egyetemi oktatóként számítottam arra, hogy az adatgyűjtés nem lesz problémamentes. De a valóság engem is meglepett.
A londoni adattábla alapján először a KSH-t kerestük meg, ahol óriási szerencsénkre rendkívül segítőkész kollégával találkoztunk, aki némi gondolkodás után azt mondta, hogy a szükséges adatoknak körülbelül a fele található meg náluk. Ezeket a későbbiekben, folyamatosan meg is kaptuk, számos ötlettel együtt. A további feladatokat felosztottuk egymás között és hetente személyesen vagy e-mailben egyeztetünk arról, hogyan állunk a saját területünkön. Az adatgyűjtés koordinációját nem én végzem, hanem a kurzus egyik tagja- ami talán kicsit szokatlan lehet a hagyományos egyetemi struktúrát ismerők számára, de egy szakkollégiumi munkában ez teljesen természetes.
Így itt továbbiakban az én területeimről tudok írni. Alapvetően azzal működök közre, hogy megkeresem azokat a szervezeteket, akiktől információkhoz juthatunk, illetve a saját kapcsolataimmal igyekszem leegyszerűsíteni a folyamatokat.
Az önkormányzati fenntartású intézmények adatait egy központ gyűjti (ahogy ezt hajdani főnökömtől megtudtam) így néhány e-mail után, pár hét elteltével ezekhez összesítve hozzájutottunk, ezzel megoldva az iskolák, óvodák, szociális intézmények anyag és energiafogyasztásával kapcsolatos adatgyűjtés nagy részét. Itt szembesültünk azonban először azzal a helyzettel, hogy az egyházi fenntartású intézmények adataihoz így nem juthatunk hozzá, hanem ezt külön-külön kell megszereznünk.
Dr. Szigeti CecíliaSok éve adatbázisokkal, statisztikai adatokkal foglalkozó egyetemi oktatóként számítottam arra, hogy az adatgyűjtés nem lesz problémamentes. De a valóság engem is meglepett.
A londoni adattábla alapján először a KSH-t kerestük meg, ahol óriási szerencsénkre rendkívül segítőkész kollégával találkoztunk, aki némi gondolkodás után azt mondta, hogy a szükséges adatoknak körülbelül a fele található meg náluk. Ezeket a későbbiekben, folyamatosan meg is kaptuk, számos ötlettel együtt. A további feladatokat felosztottuk egymás között és hetente személyesen vagy e-mailben egyeztetünk arról, hogyan állunk a saját területünkön. Az adatgyűjtés koordinációját nem én végzem, hanem a kurzus egyik tagja- ami talán kicsit szokatlan lehet a hagyományos egyetemi struktúrát ismerők számára, de egy szakkollégiumi munkában ez teljesen természetes.
Így itt továbbiakban az én területeimről tudok írni. Alapvetően azzal működök közre, hogy megkeresem azokat a szervezeteket, akiktől információkhoz juthatunk, illetve a saját kapcsolataimmal igyekszem leegyszerűsíteni a folyamatokat.
Az önkormányzati fenntartású intézmények adatait egy központ gyűjti (ahogy ezt hajdani főnökömtől megtudtam) így néhány e-mail után, pár hét elteltével ezekhez összesítve hozzájutottunk, ezzel megoldva az iskolák, óvodák, szociális intézmények anyag és energiafogyasztásával kapcsolatos adatgyűjtés nagy részét. Itt szembesültünk azonban először azzal a helyzettel, hogy az egyházi fenntartású intézmények adataihoz így nem juthatunk hozzá, hanem ezt külön-külön kell megszereznünk.
CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése