2010. július 4., vasárnap

A puding próbája... - OPEV

Az ökológiai lábnyomos tevékenységünk 2009 decemberében - egy szokásos szakkollégiumi kurzusjelentkezéssel kezdődött. A történet a szakkollégiumi berkekben teljesen megszokott összejövünk a szaktársakkal, hogy van egy tök jó lehetőség, kutatás, projektmunka, publikáció, nyilvánosság, amely a magunkfajta sikerhajhász egyetemistának kihívás egy izgalmasnak ígérkező területen. Kihívás, mert hasonló kurzus idáig nem létezett, izgalmas, mert a területtel a környezet-gazdaságtan tárgyán kívül kevesen foglalkoznak mélyrehatóan. Ezért a "kutatunk és tanulunk" szellem jegyében nekiestünk a kurzusunknak.

Egyből bele a mélyvízbe! Így kezdődött a februárunk... Kurzusvezetőnk ugyanis "szakmai merényletre" készült. Programigazgatónkkal "szövetkezve tesztelték az újdonsült ökobandát". A "teszt" kapásból a Karunk és a Szakkollégium közös szervezésében megszülető Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökológiai lábnyomának kiszámolását jelentette.
Az igazat megvallva a verseny jellege miatt nem volt egyszerű tárgya a "bandánk" vizsgájának.
A verseny három napig tartott, ez idő alatt állandóan vadásztunk a fogyasztási adatokra. A számolás során néhány nehézséggel meg kellett küzdenünk. Percről percre dinamikusan változott a fogyasztás, ráadásul az elfogyasztott ételeket összetevőkre kellett bontani, ezeket a GFO empirikus adatokon nyugvó statisztikai adatbázisból ki kellett keresni. Mégis "kezdőként" a magyar minták hiánya okozta a legnagyobb kihívást. Olyan saját modellt kellett felépítenünk, amely kezeli az újonnan beérkező adatokat és automatikusan generálja a fogyasztási kategóriákba osztott földhasználati mátrixunk összetevőit. Szántó, legelő, erdő, halászati, beépített területtel és energiafölddel számoltunk. A három nap alatt a több helyszínen zajló verseny meghatározó lábnyoma kb. 70%-ban a beépített területet érintette. Ezt követően a nagy távolságot érintő közlekedés és szén-dioxid kibocsátás nagysága miatti 20%-os részarányú energiaföld volt meghatározó.
Az ökológiai lábnyomot általában éves szintű mutatóként használjuk, ezért a három napos értékeket - a beépített terület kivételével - rögzített periódusonként növekvőnek tekintve kivetítettük éves szintre. Ennek eredményeként az energiaföld a maga 75%-ával átvette a beépített terület szerepét. Az éves szintű három napos periódusonként kumulálandó élelmiszerfogyasztás hatására 20%-ra növekedett a szántóterület nagysága.
Feltételezéssel éltünk: ha a jelenlegi helyzetet állandónak tekintjük - beleértve azt, hogy a 39 szervező 2 naponta felváltva nagyjából 40m2 területű szervezői szobában él, és nem fürdik [nem számoltunk vízlábnyommal] - és feltételezzük, hogy az OPEV egy évig tart, akkor a verseny megközelítőleg 4,48 gha/fő lábnyomot hagy maga után. Ez Magyarország egy főre eső ökolábnyománál (3,2 gha/fő) megközelítőleg 41%-kal magasabb érték. Mivel a számadat éves szinten nem fenntartható, arányosan a három napos rendezvény sem tekinthető annak.
Az OPEV lábnyom kalkulációja sikeresnek mondható "tesztfeladat" volt a csapatunk számára és végeredményként elértük a célunkat. A fenntarthatóságra vonatkozó kérdésünkre választ kaptunk.
Az ökológiai lábnyom mutató gyakorlati alkalmazásával látni akartuk, hogy a verseny mennyire "zöld", avagy meg tudunk-e szervezni úgy egy versenyt, hogy azzal kevésbé pusztítjuk természetes környezetünket.
A jövőre nézve ígéretet tettünk arra, hogy a IX. OPEV-et környezetbarát versenyként fogjuk megszervezni.

Róth Dániel
Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium

Az OPEV ökológiai lábnyomát bemutató prezentáció innen tölthető le.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése