2010. július 7., szerda

Hiányzó adataink

Győr ökológiai lábnyomának számítása jelenleg az adatgyűjtés stádiumában áll. Az adatok összegyűjtése 90%-osnak mondható a következő területeken: élelmiszer- és vízfogyasztás, tartós fogyasztási cikkek, hulladékfelhalmozás, turizmus és közösségi közlekedés.
Viszont továbbra is hiányoznak a kisállatok (házikedvencek) fogyasztására, anyag- és papírfelhasználásra vonatkozó adatok, illetve a teherforgalommal (MÁV, GYSEV - tonnakilométer) és a városi személygépkocsis közlekedéssel (utaskilométer) kapcsolatos adatok. A személygépkocsis közlekedés esetében szükségünk lenne mind a helyiek és ingázók, mind pedig az átutazók forgalmára, hogy ezek alapján CO2 kibocsátást kalkulálhassunk.
Az előbb felsoroltakra sajnos a KSH nem gyűjt adatokat, és nem találkoztunk olyan adatbázissal vagy kutatással sem, melyek alapján erre legalább egy megközelítő becslést adhatnánk. Az anyag- és papírfelhasználásra ugyan létrehoztunk egy intézményi kérdőívet, azonban ezekre a kérdésekre a legtöbb esetben a kitöltők sem tudnak választ adni, hiszen náluk sem állnak rendelkezésre ilyen jellegű nyilvántartások.
Természetesen próbálkozunk megoldást találni a fenti problémákra, hiányosságokra, hogy a lehető legpontosabban határozhassuk meg Győr ökológiai lábnyomát.
Ha valakinek bármiféle ötlete/tanácsa/véleménye van a témával kapcsolatosan, szívesen fogadjuk levelét az info@iffegyesulet.hu vagy info@cgpartners.hu vagy info@kautz.hu címek bármelyikére.

Győr ökolábnyoma az M1-en a Ma Reggelben

A Ma Reggel vendégei voltak dr. Szigeti Cecília a Széchenyi István Egyetemtől, Bodor Brigitta és Orsós Györgyi a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumtól. Az interjút Jegyes Tóth Krisztina készítette.

2010. július 5., hétfő

Adatgyűjtés I.

A Győri ökológiai lábnyom számításhoz 2010 februárjában egy nemzetközi példa, London ökológiai lábnyom számítása alapján kezdtünk. Az adatgyűjtés szerkezetét a londoniak által közétett adattáblára alapoztuk, kicsit módosítva az alaphelyzeten („London lábnyoma a londoniaké”) mert mi az egyetem és több mint tízezer hallgatóinak hatását is beleszámoljuk az ökológiai lábnyomba.

Sok éve adatbázisokkal, statisztikai adatokkal foglalkozó egyetemi oktatóként számítottam arra, hogy az adatgyűjtés nem lesz problémamentes. De a valóság engem is meglepett.

A londoni adattábla alapján először a KSH-t kerestük meg, ahol óriási szerencsénkre rendkívül segítőkész kollégával találkoztunk, aki némi gondolkodás után azt mondta, hogy a szükséges adatoknak körülbelül a fele található meg náluk. Ezeket a későbbiekben, folyamatosan meg is kaptuk, számos ötlettel együtt. A további feladatokat felosztottuk egymás között és hetente személyesen vagy e-mailben egyeztetünk arról, hogyan állunk a saját területünkön. Az adatgyűjtés koordinációját nem én végzem, hanem a kurzus egyik tagja- ami talán kicsit szokatlan lehet a hagyományos egyetemi struktúrát ismerők számára, de egy szakkollégiumi munkában ez teljesen természetes.

Így itt továbbiakban az én területeimről tudok írni. Alapvetően azzal működök közre, hogy megkeresem azokat a szervezeteket, akiktől információkhoz juthatunk, illetve a saját kapcsolataimmal igyekszem leegyszerűsíteni a folyamatokat.

Az önkormányzati fenntartású intézmények adatait egy központ gyűjti (ahogy ezt hajdani főnökömtől megtudtam) így néhány e-mail után, pár hét elteltével ezekhez összesítve hozzájutottunk, ezzel megoldva az iskolák, óvodák, szociális intézmények anyag és energiafogyasztásával kapcsolatos adatgyűjtés nagy részét. Itt szembesültünk azonban először azzal a helyzettel, hogy az egyházi fenntartású intézmények adataihoz így nem juthatunk hozzá, hanem ezt külön-külön kell megszereznünk.

Dr. Szigeti Cecília
CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft.

2010. július 4., vasárnap

Ökológiai lábnyom számítás gyakorlata


Dr. Szigeti Cecília, a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem egyetemi adjunktusa tartotta a jUNIor Egyetem 4. előadását a „Tudomány Győrben Mindenkinek” rendezvénysorozat keretein belül. Az előadás az „Ökológiai lábnyom számítás gyakorlata” címmel került megrendezésre 2010. május 5-én 15 órakor a győri Széchenyi István Egyetem „F” előadójában. Az előadás az alábbi linken tekinthető meg:

A puding próbája... - OPEV

Az ökológiai lábnyomos tevékenységünk 2009 decemberében - egy szokásos szakkollégiumi kurzusjelentkezéssel kezdődött. A történet a szakkollégiumi berkekben teljesen megszokott összejövünk a szaktársakkal, hogy van egy tök jó lehetőség, kutatás, projektmunka, publikáció, nyilvánosság, amely a magunkfajta sikerhajhász egyetemistának kihívás egy izgalmasnak ígérkező területen. Kihívás, mert hasonló kurzus idáig nem létezett, izgalmas, mert a területtel a környezet-gazdaságtan tárgyán kívül kevesen foglalkoznak mélyrehatóan. Ezért a "kutatunk és tanulunk" szellem jegyében nekiestünk a kurzusunknak.

Egyből bele a mélyvízbe! Így kezdődött a februárunk... Kurzusvezetőnk ugyanis "szakmai merényletre" készült. Programigazgatónkkal "szövetkezve tesztelték az újdonsült ökobandát". A "teszt" kapásból a Karunk és a Szakkollégium közös szervezésében megszülető Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökológiai lábnyomának kiszámolását jelentette.
Az igazat megvallva a verseny jellege miatt nem volt egyszerű tárgya a "bandánk" vizsgájának.
A verseny három napig tartott, ez idő alatt állandóan vadásztunk a fogyasztási adatokra. A számolás során néhány nehézséggel meg kellett küzdenünk. Percről percre dinamikusan változott a fogyasztás, ráadásul az elfogyasztott ételeket összetevőkre kellett bontani, ezeket a GFO empirikus adatokon nyugvó statisztikai adatbázisból ki kellett keresni. Mégis "kezdőként" a magyar minták hiánya okozta a legnagyobb kihívást. Olyan saját modellt kellett felépítenünk, amely kezeli az újonnan beérkező adatokat és automatikusan generálja a fogyasztási kategóriákba osztott földhasználati mátrixunk összetevőit. Szántó, legelő, erdő, halászati, beépített területtel és energiafölddel számoltunk. A három nap alatt a több helyszínen zajló verseny meghatározó lábnyoma kb. 70%-ban a beépített területet érintette. Ezt követően a nagy távolságot érintő közlekedés és szén-dioxid kibocsátás nagysága miatti 20%-os részarányú energiaföld volt meghatározó.
Az ökológiai lábnyomot általában éves szintű mutatóként használjuk, ezért a három napos értékeket - a beépített terület kivételével - rögzített periódusonként növekvőnek tekintve kivetítettük éves szintre. Ennek eredményeként az energiaföld a maga 75%-ával átvette a beépített terület szerepét. Az éves szintű három napos periódusonként kumulálandó élelmiszerfogyasztás hatására 20%-ra növekedett a szántóterület nagysága.
Feltételezéssel éltünk: ha a jelenlegi helyzetet állandónak tekintjük - beleértve azt, hogy a 39 szervező 2 naponta felváltva nagyjából 40m2 területű szervezői szobában él, és nem fürdik [nem számoltunk vízlábnyommal] - és feltételezzük, hogy az OPEV egy évig tart, akkor a verseny megközelítőleg 4,48 gha/fő lábnyomot hagy maga után. Ez Magyarország egy főre eső ökolábnyománál (3,2 gha/fő) megközelítőleg 41%-kal magasabb érték. Mivel a számadat éves szinten nem fenntartható, arányosan a három napos rendezvény sem tekinthető annak.
Az OPEV lábnyom kalkulációja sikeresnek mondható "tesztfeladat" volt a csapatunk számára és végeredményként elértük a célunkat. A fenntarthatóságra vonatkozó kérdésünkre választ kaptunk.
Az ökológiai lábnyom mutató gyakorlati alkalmazásával látni akartuk, hogy a verseny mennyire "zöld", avagy meg tudunk-e szervezni úgy egy versenyt, hogy azzal kevésbé pusztítjuk természetes környezetünket.
A jövőre nézve ígéretet tettünk arra, hogy a IX. OPEV-et környezetbarát versenyként fogjuk megszervezni.

Róth Dániel
Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium

Az OPEV ökológiai lábnyomát bemutató prezentáció innen tölthető le.