Az ökológiai lábnyommal mint az erős fenntarthatóság eszközével egyetemi tanulmányai alatt szinte minden közgazdász hallgató találkozik. Zöld rendezvényeken sokan számolnak ökológiai lábnyomot, az interneten is számos kalkulátor található. Önállóan ökológiai lábnyomot számolni azonban komoly kihívás és nagyon munkaigényes feladat.
A mi történetünk 2008 telén kezdődött, amikor a UNDP vezetésével a kormányzat számára javaslatot fogalmaztak meg szakértők a vállalati társadalmi felelősségvállalásról.
A magyar ajánlásban felhívták a figyelmet az ökológiai lábnyom mutató bevezetésének szükségességére.
"A tanulmány elkészítésében közreműködő szakértők és munkacsoportok kiemelt javaslata a magyar kormányzat számára, hogy az ökológiai lábnyomot a GDP mellett a második nemzetgazdasági mérőszámmá emelje és így valóban jelentős lépést tegyen Magyarország fenntartható fejlődése érdekében."
A munkacsoport résztvevőjeként fenntartásokkal fogadtam a kezdeményezést, mert ökológiai lábnyom számítására kevés hazai példát láttam és problémásnak tartom, ha a kísérleti fázist megelőzi a hivatalos mutatóvá válás.
2008-ban a vállalati ökolábnyom számolás megalapozására adatgyűjtésbe kezdtünk, ennek eredménye a papírmentes iroda paradoxonának bizonyítása volt.
2009 telén felmérést végeztünk az ökológiai lábnyom mutató ismertségéről, amelynek eredményeit később a Fenntarthatósági Füzetek 3.-ban foglaltunk össze.
2010 telén a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumban lehetőség nyílt egy kurzus indítására, ahol 5 fő részvételével létrejött Magyarország első ökológiai lábnyomot számoló egyetemi kurzusa. Különösebb elméleti megalapozás nélkül belevágtunk februárban egy nagy feladatba, az OPEV ökológiai lábnyomának kiszámításába.
Dr. Szigeti Cecília (CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése