Győr ökológiai lábnyoma

Győrben élni jó! – boldogan élnek a győriek

2011-09-12T13:45:00.003+02:00

A 2010/2011-es tanév tavaszi félévében a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium egy kisebb csapata célul tűzte ki Győr Boldogság Indexének kiszámítását. A kutatás alapját a HPI (Happy Planet Index), Boldog Bolygó Index képezte. Ez a mutatószám az emberi jóllét és a fejlődés teljesen új mutatószáma, mely három különálló jelzőszámot foglal magában, ezek a következők: elégedettség az élettel saját bevallás alapján, ökológiai lábnyom és várható élettartam.

A HPI szakít az általánosan használt GDP-vel. Az egészséget és a pozitív életélményt határozza meg. A sikeres társadalom úgy tudja támogatni a jólétet, hogy az nem megy a Föld rovására. A számításhoz használt képlet egyszerűnek tűnhet, hiszen a boldog éveket kell osztani az ökológiai lábnyommal, azonban ezen adatok kiszámolása hatalmas munkát igényel. A képlethez szükséges még a születéskor várható élettartam. A kérdőív értékeléséhez és a reprezentativitás eléréséhez a Központi Statisztikai Hivatal lakossági adatai alapján meghatároztuk a különböző korcsoportok részarányát, az ún. lakossági kvótákat.

A kérdőív kitöltetése elsősorban online zajlott, de egyes korcsoportok nem voltak ilyen módon elérhetők, őket a kérdőív nyomtatott változatával értük el. A Kálóczy téri Idősek Otthonában személyes beszélgetés során töltettünk ki kérdőíveket néhány idős győri lakossal, az EESZI (Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény) együttműködésével és engedélyével. Ezeket a kérdőív eredményeket is felvittük az online felületre, hogy a kérdőív eredményeit elektronikusan tudjuk feldolgozni.

A korcsoportok eredményei súlyozott átlagolással kerültek a végső eredménybe, Győrben az adott korcsoportba tartozók aránya képezte a súlyozás alapját. Ennek eredményeként 1-től 10-ig terjedő értékskálán vizsgálva (ahol az 1 a legrosszabb, 10 a legjobb érték) saját bevallásuk alapján a győri nők boldogsága 7,22, a férfiaké 6,79. A kettő lakosságszám alapján súlyozott átlagaként a győriek boldogsága 7,02 lett.

A HPI képlethez a korábbi évben kiszámított győri ökológiai lábnyom is felhasználásra került, melyet a Szakkollégium és az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület közös munka keretében számított ki. Győr ökológiai lábnyomának értéke 4,33 gha/fő volt, ezt az értéket használtuk fel HPI számításunk során is.

A képlethez harmadik elemként szükséges volt a születéskor várható élettartam meghatározása. A Központi Statisztikai Hivatal férfiakra és nőkre vonatkoztatva külön vizsgálja a várható élettartamot, nekünk azonban egy összevont győri várható élettartamra volt szükségünk a számításhoz. A Győrre vonatkozó élettartamot egyszerűen a győri lakosság nemek szerinti arányával súlyoztuk. A győri lakosok 53,54%-a nő, 46,46%-a férfi. A KSH adatai alapján a várható élettartam nők esetében 78,86 év, férfiaknál 70,86 év. A várható élettartam 60-75 év között átlagosnak mondható, 75 év feletti élettartam esetén már jó az eredmény. Győr lakosságának várható élettartama az előbbi adatok alapján 75,14 év.

A három összetevő ismeretében kiszámítható Győr Boldogság Indexe:

HPI = [boldog évek száma / (ökológiai lábnyom + α)] x β

(α és β értéke állandó a New Economics Foundation meghatározása alapján: α= 3,35 β= 6,42)

Boldog évek száma= várható élettartam x élettel való elégedettség= 75,14 x 0,702 = 52,75 év

HPI (Győr) = [52,74828 / (4,33 + 3,35)] x 6,42 = 44,09427

A kutatás eredményeként Győr Boldogság Indexe 44,094. Ezzel az értékkel Győr, Olaszország Boldog Bolygó Indexéhez áll a legközelebb (Olaszország HPI értéke 44,0). A világ országainak rangsorában Győr városa a 69. helyen szerepelne. Győr Boldogság Indexe magasabb, mint a Magyarország egészére vizsgált érték. Magyarország HPI értéke 38,9. Győr HPI értéke megelőzi többek között az Egyesült Királyság (43,3) valamint Franciaország (43,9) HPI értékét is.

Civilek Éjszakája Győrben

2011-09-06T14:21:00.007+02:00

Kedves Érdeklődők!

A
Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumért Közhasznú Alapítvány
és az
Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület

szeretettel vár mindenkit

2011. szeptember 10-én (szombaton)
este 8 órakor

kezdődő programjára, melyet a

Civilek Éjszakája

elnevezésű országos rendezvénysorozat

(www.civilekejszakaja.hu) keretei között szervezünk meg.

Tervezett program:

20:00 - 21:00: Interaktív előadások:

- A győri ökológiai lábnyom és Happy Planet Index számítás eredményei

- Ökológiai lábnyom csökkentési tippek

- Elektronikus ökológiai és karbonlábnyom kalkulátorok

21.00 - 24.00 Kötetlen programok:

- Egyéni ökológiai lábnyom és Happy Planet Index becslés az érdeklődőknek a bemutatott kalkulátorok segítségével

- Kötetlen beszélgetés a kutatásban résztvevőkkel és a civil szervezetek jelenlévő tagjaival

A programon kerül ismertetésre a két szervezet közös kutatásának, a győri ökolábnyom számítás folytatásaként nemrég elkészült győri Happy Planet Index számításnak végeredménye.

A részvétel előzetes regisztrációt igényel, regisztrációra az esemény Facebook oldalán van lehetőség:

http://www.facebook.com/event.php?eid=154496687969323

Bővebb információ a Civilek Éjszakája honlapján (www.civilekejszakaja.hu), a győri program pedig a következő linken érhető el: http://civilekejszakaja.hu/kautz-gyula-kozgazdasz-szakkollegium-gyor.html

Győr Happy Planet Indexe először a Civilek Éjszakáján

2011-09-02T12:00:00.000+02:00

A Civilek Éjszakája nevű kezdeményezést 2010-ben hívták életre azzal a céllal, hogy a civil szervezetek bemutathassák tevékenységüket az érdeklődőknek. Idén szeptember 10-én (szombaton) két győri civil szervezetnek, az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesületnek és a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumért Közhasznú Alapítványnak köszönhetően Győr is helyet ad a rendezvénysorozatnak. A két szervezet együttműködése nem újkeletű, hiszen Győr ökológiai lábnyomának kiszámítását is szoros összefogással végezték. A munka folytatásaképpen a napokban zárult le Győr Happy Planet Indexének kutatása, melynek eredményét a Civilek Éjszakáján hozzák nyilvánosságra.

A KURFLI Közhasznú Kulturális Egyesület 2010-ben hívta életre Civilek Éjszakája elnevezésű kezdeményezését annak érdekében, hogy legyen egy éjszaka, amikor az emberek megismerhetik a civil szervezeteket. A rendezvény országszerte több helyszínen folyik, az érdeklődök számára mindenhol ingyenes a részvétel. A civilek éjszakájának célja, hogy ne csak szórólapról, hanem élőben is megismerjük a civil szervezeteket, személyesen is találkozhassunk velük. Az éjszakai időpont különleges hangulatot kölcsönöz egy ilyen rendezvénynek.

A Civilek Éjszakája a tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén ismét megrendezésre kerül szeptember 10-én (szombaton). A résztvevő civil szervezetek száma 2011-ben jelentősen megnőtt: Budapesten és 14 vidéki városban összesen 73 civil szervezet szervez programot a Civilek Éjszakája alkalmából. Nemcsak a programok mennyisége, hanem minősége is javul, hiszen a rendezvények számának bővülésével a programok is sokszínűbbek lesznek. Győrben például az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület és a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumért Közhasznú Alapítvány közös ökológiai lábnyom és Happy Planet Index számítást népszerűsítő rendezvényére várják az érdeklődőket.

Az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület 2010-ben a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiummal közösen számította ki Győr városának ökológiai lábnyomát, melyet 2011-ben Győr Happy Planet Indexének (HPI) kiszámításával folytatott. A Happy Planet Indexnek része az ökológiai lábnyom, a kibővített mutató ugyanis ehhez viszonyítja a győri lakosok várható élettartamát és élettel való megelégedettségét. A kutatás a napokban készült el, eredményeit a két szervezet a Civilek Éjszakája keretei között hozza nyilvánosságra. Az este folyamán az érdeklődők nemcsak a számítások eredményét ismerhetik meg, hanem a kutatás résztvevőit is, akik kötetlen beszélgetés formájában szívesen válaszolnak a kutatással kapcsolatos kérdésekre. A szervezők az egyszerűtől a bonyolultabb kalkulátorok segítségével ökológiai lábnyom és HPI becslést is végeznek, valamint tippeket kaphatunk saját ökolábnyomunk csökkentésére is.

A győri program szeptember 10-én (szombaton) 20 órakor kezdődik a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium Tanácstermében (9027 Győr, Budai út 12. földszint), melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők! A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, regisztrációra az esemény Facebook oldalán van lehetőség: Civilek Éjszakája Győrben (http://www.facebook.com/event.php?eid=154496687969323).

A Civilek Éjszakája további programjai megtekinthetők a rendezvény hivatalos honlapján: http://www.civilekejszakaja.hu/

Vállalati ökológiai lábnyom előadás a Kamarában

2011-05-16T14:00:00.003+02:00

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltatási tagozata szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a "Vállalati Ökológiai Lábnyom" címmel 2011. május 26-án 16.00 órakor a kamara székházának Klauzál termében megrendezésre kerülő programjára.

Időpont: 2011. május 26. (csütörtök) 16.00 – 18.00 óra

Helyszín: Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székháza, 9021 Győr, Szent István u. 10/a, Klauzál terem

Előadó: Dr. Szigeti Cecília, Széchenyi István Egyetem egyetemi adjunktusa

A rendezvény célja az ökológiai lábnyom mutató tartalmának és számításának megismertetése.

A mutató számítása néhány éven belül kötelező lesz ugyanúgy, mint a számviteli nyilvántartások vezetése. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a vállalkozások vezetői megismerjék a mutatót és tisztában legyenek számításának folyamatával.

Mit jelent az ökológiai lábnyom?

Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy az emberek egy csoportja (ország, vagy város lakói, vállalat dolgozói) a Föld erőforrásaiból mekkora részt használnak fel fogyasztásukkal. Kiváló kommunikációs eszköz egy vállalat környezettudatosságának bemutatására, a változások hatásának szemléltetésére.

Az Európai Bizottság egy átfogó környezetvédelmi index bevezetését szorgalmazza, ennek alapját az ökológiai lábnyom jelenti. A mutató bevezetését az ENSZ támogatja és Magyarország csatlakozott egy nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek keretében vállalta, hogy 2015-re bevezeti az ökolábnyom mutatót. Az ökológiai lábnyom alapgondolata az, hogy a fogyasztást ki lehet fejezni az elfogyasztott javak megtermeléséhez szükséges földfelszín méretével. Ez lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk különféle népességi csoportok környezetre gyakorolt hatását.

A „pénz” helyett minden tevékenység értékelésére a „földterületet” használja a koncepció, ezért jól kiegészíti - nem helyettesíti! – a pénzügyi mutatókat.

Feléljük bolygónk tartalékait

Ma lakosonként világviszonylatban 1,8 hektár termőtalaj áll rendelkezésre az egyéni fogyasztási igények kielégítéséhez, ezzel szemben személyenként 2,2 hektárt használunk - az emberiség tehát nagyon gyors tempóban éli fel bolygónk tartalékait. Egy cég ökológiai lábnyoma egyértelműen kiszámolható azzal a módszerrel, melyet a Global Footprint Network hálózat 16 egyetem közreműködésével dolgozott ki.

Programterv:

Rövid bevezető előadás keretében az ökológiai lábnyom mutató ismertetése

Mutató számításának bemutatása

Egy konkrét kamarai tagvállalat ökológiai lábnyomának kiszámítása

Konkrét vállalati ökolábnyom kiszámítására akkor van lehetőség, ha egy jelentkező vállalat a szükséges adatokat a program kezdete előtt legalább 1 héttel rendelkezésre bocsátja.

Az előadó szakmai háttere:

Dr. Szigeti Cecília, a CG & Partners Kft. ügyvezetője a Széchenyi István Egyetem egyetemi adjunktusa, a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja. Ph.D fokozatát környezet-gazdaságtanból szerezte.

A Széchenyi Egyetemen működő Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumban Magyarországon egyedülálló módon ökológiai lábnyom számítási kurzust szervezett, amelynek hallgatói egy országos rendezvény, illetve a közelmúltban Győr városának ökológiai lábnyomát már kiszámolták.

Érdeklődőink gyakorlati példákkal, konkrét feladatokkal és példákkal színesített előadást hallhatnak!

Résztvevőinknek az előadással összefüggő kérdésekben konzultációt biztosítunk.

A felhasznált prezentációs anyagot utólag elektronikus formában a résztvevőink rendelkezésére bocsátjuk.

A rendezvényen a részvétel térítésmentes!

A részvétel feltétele a regisztráció, melyet 2011. május 25., 12.00 óráig tudunk fogadni a koordinacio@gymskik.hu e-mail címen vagy a következő oldalon: http://www.facebook.com/event.php?eid=202154343155174.

Szeretettel várjuk Önöket!

Vállalatok számára a jelentkezési lap a következő linkről tölthető le:
http://www.gymskik.hu/index.php?id=4203

HPI kérdőív győrieknek

2011-05-06T13:31:00.003+02:00

A Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium és az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület közös győri ökológiai lábnyom számítását követően a győriek boldogságát vizsgáljuk, hogy kiszámíthassuk a város Happy Planet Indexét. Kérjük, segítse Ön is kutatásunkat a következő kérdőív kitöltésével: http://www.kerdoivem.hu/kerdoiv/448243801/ A kérdőív anonim, kitöltése mindössze 5 percet vesz igénybe. Köszönjük!

Átlagon felüli érdeklődés a győri ökolábnyom számítás eredményei iránt

2011-05-03T17:40:00.003+02:00

A magyar sajtó részéről átlagon felüli érdeklődés kísérte az első magyar városi ökolábnyom számolást és az annak eredményeiről kiadott sajtóközleményt. Az április 22. (Föld Napja) és április 30. között eltelt néhány napban közel 50 médium közölte le a győri ökolábnyom számítás végeredményét. Köztük a Magyar Televízió esti Híradója, a Klub Rádió és a Lánchíd Rádió élő telefonos rádió interjúja, az ismertebb környezetvédelmi portálok közül többek között az Alternatív Energia, az Élhető Föld, a Greenfo, és még sorolhatnánk tovább. A győri projekt sajtókommunikációját a Goodwill PR és Kommunikációs Ügynökség (www.goodwill-pr.hu) végzi.

Az eredmények sajtómegjelenései a következő linken találhatóak: Megjelenések

Győr ökolábnyoma a Magyar Televízió Esti Híradójában a Föld Napján

2011-05-03T17:33:00.001+02:00

A győri HPI kutatás állása

2011-04-28T19:06:00.001+02:00

A 2011/12 év tavaszi szemeszterében a szakkollégium egy kisebb csapata Győr Boldogság Indexének kiszámolásába vágta fejszéjét. Azonban mit is jelent ez?

Nemzetközi nyelven HPI-nek hívjuk. A Boldog Bolygó Index az emberi jóllét és a fejlődés teljesen új mutatószáma. Többdimenziós, jól elkülöníthető változókból tevődik össze, melyek mindegyike az emberi lét más-más vonatkozását tükrözi. Három különálló jelzőszámot foglal magába, melyek a következők: ökológiai lábnyom, elégedettség az élettel saját bevallás alapján és várható élethossz. A legfrissebb számítások alapján nincsen olyan ország Földünkön, amely olyan jól szerepelne, amennyire tudna, a legtöbb pedig messze ez alatt marad, így a Boldog Bolygó Indexet akár Boldogtalan Bolygó Indexnek is hívhatnánk.

Első feladatunk volt, hogy a European Social Survey oldalán található ’Life Satisfaction’-ra vonatkozó kérdőíveket és módszertant áttanulmányozzuk. Ebből elkészült egy magyar nyelvű összefoglaló:

A NEF (New Economics Foundation) egy független gondolkodó és cselekvő „zászlós hajó”, mely ösztönzi és szemlélteti az igazi gazdasági jólétet. Az a céljuk, hogy javítsák az életminőséget azáltal, hogy innovatív megoldásokat kínálnak és kérdőre vonják az általános gondolkodásmódot gazdasági, környezeti és társadalmi témákban. Náluk első helyen áll az ember és a Föld.

A HPI szakít az általánosan használt GDP-vel. Az első HPI riport meghatározza az egészséget és a pozitív életélményt, mint egyetemes emberi célokat és a természeti kincseket, mint alapvető forrásokat, melyeken emberi rendszereink nyugszanak. A sikeres társadalom úgy tudja támogatni a jólétet, hogy az nem megy a Föld rovására.

A HPI 2.0 új, továbbfejlesztett adatokkal számol, melyeket 143 országból gyűjtött össze és lefedik a Föld népességének 99%-át. A pontozás 0-100-as skálán történik, magas pontokat csak úgy lehet elérni, ha mind a 3 tényező együttesen van jelen az indexben.

A kiszámolás első ránézésre nem bonyolult, mivel egyszerűen a boldog éveket el kell osztani az ökológiai lábnyommal, azonban tudjuk, hogy ezek kiszámolása nagyon sok előzetes munkát igényelnek és sok erőfeszítést, hogy pontos adatok álljanak rendelkezésünkre.

A továbbiakban egy elektronikus kérdőívet állítottunk össze, amin keresztül szeretnénk többet megtudni, hogy mennyire is boldogok a kitöltők? Ezzel egy időben a győri lakosság korfáját kezdtük el vizsgálni, hogy milyen a várható élettartam, továbbá az országos adatokat hogyan tudnánk korrigálni.

Összefoglalóm utolsó pontjában arra fogok kitérni, hogy ha tudjuk, hogy mekkora ez a mutató, akkor az számunkra miért is jó és tanulságos?

A Földön az emberek sok ezer év alatt folyamatosan arra törekedtek, hogy olyan eszközöket és dolgokat keltsenek életre és alkossanak, amelyek megkönnyítik mindennapjaikat és boldog óráik számát, vagy éppen csak a szükséghelyzet szülte a létrehozást. A Föld boldogsága azonban még ma sem 100%-os, sőt jobban megvizsgálva láthatjuk, hogy eléggé szomorú adatokkal kell szembenéznünk. Az első helyen végző Costa Rica sem mondhatja el magáról, hogy teljesen boldog és olyan ország, mint például az álmok megvalósulásának otthonáról híres USA HPI indexe is meglehetősen kis értékkel ’büszkélkedhet’. Hazánk a 143 vizsgált országból a 90. helyen áll.

A számok és mutatók arra engedik következtetni az embereket és a vizsgálókat, ez esetben minket, szakkollégistákat, hogy minden országnak még sokat kell tennie a fenntartható jólét eléréséért, így az általunk vizsgált győri sokaságnak is.

Vida Noémi

Ökológiai lábnyom és vízlábnyom

2011-03-28T10:55:00.005+02:00

Az ökológiai lábnyom hiányossága, hogy a fogyasztást földterületben adja meg, így például a vízfogyasztást nem tartalmazza. Napjaink (és főleg az eljövendő generációk) egyik legsúlyosabb problémája a fogyóban lévő édesvízkészlet. A vízlábnyom megmutatja, hogy egy-egy termék előállításához mennyi vízre van szükség. Például egy csésze kávé előállítása során 140 liter víz kerül felhasználásra, egyetlen hamburger pedig 2400 liter vizet igényel! (Forrás: Water Footprint Network)

Dr. Szigeti Cecília, a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője és a Széchenyi István Egyetem adjunktusa a mosonmagyaróvári Flesch Károly Kulturális Központban tartott előadást az ökológiai és a vízlábnyomról. Az AQUA Szolgáltató Kft. által 2011. március 22-én megrendezett Víz Világnapja program idén is megmozgatta a helyi és környékbeli lakosságot.

Az előadás a következő linken tekinthető meg: Vízlábnyom előadás a Víz Világnapján

Széndioxid-kibocsátás vizuális eszközökkel

2011-03-18T15:04:00.002+01:00

Számos számítási mód létezik arra, hogy valamely tevékenység széndioxid-kibocsátását felmérjük vagy megbecsüljük. Az adatok összehasonlíthatóságát segíti a General Electric Data Visualization elnevezésű blogja, ahol szemléletes eszközökkel kerülnek bemutatásra a különböző széndioxid-kibocsátási értékek. Megtudhatjuk például, hogy egy percnyi beszélgetés mobiltelefonunkkal 57 gramm szén-dioxiddal terheli a környezetet, egy személy London és Tokio közötti repülőútja 1 tonna, míg egy 300 fős lakodalom 82 tonna széndioxid-terhelést jelent környezetünknek. Az oldalon található adatok szerint a Facebook oldal működése 13,6 millió tonna széndioxid-kibocsátást okoz évente.

A Föld Órája - 2011.03.26. (szombat) 20.30-tól!

2011-03-11T15:33:00.002+01:00

Ökológiai lábnyom avagy elkedvtelenítés?

2011-02-26T13:22:00.006+01:00

Idén másodízben számolta ki szakkollégiumunk az OPEV ökológiai lábnyomát. A verseny eredményhirdetését megelőzően mutattuk be eredményeinket a vendég oktatók és hallgatók előtt. A prezentáció hallgatása közben – jómagam csak a számításban vettem részt – egy professzor úr mellém lépett és a fülembe súgott…

De ne szaladjunk ennyire előre! Először is írok az ökológiai lábnyomról és munkánk gyümölcséről. Az ökológiai lábnyom egy olyan jelzőszám, mely azt vizsgálja, hogy fogyasztásunk, a technológiai hatékonyság fenntartása mennyiben éli fel és terheli le természetes környezetünket. Munkánk során a versenyhez igénybe vett termek energiafelhasználását, a résztvevők utazás során felmerülő szén-dioxid kibocsátását, fogyasztását, a keletkezett hulladék felhalmozódását vettük számba.

Így a hétvégi verseny „ökoterheit” is kiszámoltuk, mely során a következő eredményeket kaptuk:

Ø Tevékenységünk a tényleges helyigény közel 50-szeresét vette igénybe;

Ø A valósan „felélt” területegyüttes 28,15 focipálya méretét tette ki;

Ø A közlekedés során felmerült CO₂ kibocsátás megkötésére egy hektárnyi erdő éves megkötőképessége szükségeltetne;

Vendégeink megtett útját összeadva Grönland kerületének nagyságához (37 000 km) jutunk;

Ø A résztvevők ökológiai lábnyoma – a magyar éves átlag 3,2 globális hektár – 0,17 gha-ral nőtt a 3 nap alatt (!), melyet otthoni hűtőszekrényünk 1 évnyi kikapcsolásával kompenzálhatnánk, vagy 200 l sör fogyasztásáról való lemondással;

Ø Hogyha a egész év alatt a három nap környezetterhelését folytatnánk, egyéni ökolábnyomunk 5,6 gha lenne, mellyel a gazdagabb nyugati országok közé lépnénk.

A tendenciákat nézve fogyasztásunk nem kis mértékben nőtt a tavalyihoz képest – ezt leginkább a résztvevő csapatok számának gyarapodása magyarázza. Ezután már csak az maradt, hogy befejezzem történetemet.

… egy kérdést, mely így hangzott: ’El szeretnék tántorítani a hallgatókat attól, hogy a következő években is versenyezzenek?’ Nos, válaszként mindenkit megnyugtatnék: eszünkben sincs. Akkor mi haszna volt a verseny ökológiai lábnyom-számításának? Talán csak annyi, hogy eszünkbe jusson Földünk korlátozott kapacitása és pénzügyileg igen képzett hallgatótársaink figyelmét a gazdaságtudomány következő területére is ráirányítsuk.

Az ökológiai lábnyom kiszámítását végezte, dr. Szigeti Cecília vezetésével:

Béry Annamária,
Gábora Bernadett,
és Szilágyi Mónika

Videó az ökológiai lábnyomról

2011-02-25T15:09:00.000+01:00

A győri ökolábnyom számítást a Happy Planet Index kiszámítása követi

2011-01-11T08:34:00.001+01:00

A Boldog Bolygó Index az emberi jóllét és a fejlődés teljesen új mutatószáma. Többdimenziós, jól elkülöníthető változókból tevődik össze, melyek mindegyike az emberi lét más-más vonatkozását tükrözi. Három különálló jelzőszámot foglal magába, melyek a következők: ökológiai lábnyom, elégedettség az élettel saját bevallás alapján és várható élethossz. A BBI tehát az emberi jóllét elérésének ökológiai hatékonyságát méri. Egy adott társadalom, nemzet vagy nemzetcsoport által előállított boldog életévek átlagos számát mutatja a bolygó minden elfogyasztott természeti erőforrás egységére. Másként megfogalmazva: arra a hatékonyságra vonatkozik, amivel az országok a föld véges erőforrásait polgáraik által tapasztalt jóllétté alakítják. A legfrissebb számítások alapján nincsen olyan ország Földünkön, amely olyan jól szerepelne, amennyire tudna, a legtöbb pedig messze ez alatt marad, így a Boldog Bolygó Indexet akár Boldogtalan Bolygó Indexnek is hívhatnánk.

Önkéntesség Európai Éve 2011 - Európai Turné

2011-01-11T08:27:00.004+01:00

Az Európai Bizottság kezdeményezésére az Önkéntesség Európai Évében a 27 európai uniós tagállamon egy turné vonul végig. Ennek keretében minden tagállamban önkéntesek, szervezetek, intézmények és vállalatok mutathatják meg az önkéntes programok megvalósítása terén elért eredményeiket. A program egy hét–tíz nap időtartamra tartózkodik az egyes országokban. Egyes városokban egy-egy központi téren felállított rendezvénysátor ad otthont az eseménynek, máshol meglévő, közkedvelt rendezvényhelyszínen kerül megrendezésre. A program célja az egyes országok önkéntes szektora sokszínűségének és az önkénteseket fogadó szervezetek munkájának bemutatása, illetve az önkéntes munkát korábban nem vállaló személyek számára bekapcsolódási lehetőségek biztosítása. Az európai turné első állomása 2010 decemberében Brüsszelben volt. Ezt követi a budapesti állomás a Millenáris Teátrum épületében január 8–14. között.

A turné európai állomásairól az alábbi honlapon található folyamatosan frissített információ: http://europa.eu/volunteering/en/tour Kövesd nyomon az eseményt a Facebookon és a http://www.onkentesseg2011.hu/ oldalon is. A programok ingyenesek!

Az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület is várja önkéntesek jelentkezését a hamarosan induló győri Happy Planet Index számításhoz! A jelentkezéseket az info@iffegyesulet.hu e-mail címre várjuk!

A magyar átlagot meghaladó lábon élnek a győriek

2010-11-30T08:31:00.001+01:00

A hosszadalmas adatgyűjtési, -feldolgozási és számítási munkát követően megszületett Győr ökológiai lábnyom kutatásának eredménye. Az eredmény korántsem meglepő, hiszen számítani lehetett rá, hogy a magyar átlagot meghaladó értéket kapunk. A helyzet Győr ökológiai lábnyoma esetében sem tér el ettől. A győriek ökolábnyoma fejenként 4,33 globális hektár lett, mely a biológiai kapacitáshoz, tehát a város eltartóképességéhez képest 17-szeres érték. Minden győri lakos – egy szabványos, 7300 m² nagyságú futballpályához viszonyítva – éves szinten átlagosan 3,4 focipálya területet foglal el.

Győr-Moson-Sopron megye területe 420.800 ha, ami az egyenlőtlen minőségű területek összehasonlítását biztosító globális hektár konverzió után 732.994 globális hektár területtel egyenlő. Ennek megfelelően Győr éves szinten akkora lábnyomot hagy maga után, mely megfelel a megye területének 77%-ával. Ha a Föld lakossága a győriek életszínvonalán élne, 2,4 Földnyi terület lenne szükséges az életszínvonal fenntartásához.

Azonban ki kell emelni, hogy ez az érték nem tartalmazza a turizmus hatását. Tudjuk, hogy a kereskedelmi szálláshelyek 2009-ben 94.838 főt regisztráltak vendégként, akik átlagosan 2 éjszakát töltöttek a városban. Ha feltételezzük, hogy ők ugyanolyan színvonalon éltek, mint egy átlagos győri, akkor a lábnyom növekszik. Azonban adatok hiányán a turizmus hatása kutatásunkban nem szerepel. Az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület támogatásában ennek felmérése a közeljövőben viszont megvalósul.

Ahogy a korábbi kutatások is rávilágítottak, egy város ökológiai lábnyoma önmagában nem lehet fenntartható. Az elmúlt években a városvezetés már számos intézkedést tett annak érdekében, hogy a lakosság környezetvédelmi szemléletét pozitív irányba terelje, például a kerékpárutak vagy a szelektív hulladékgyűjtők számának növelésével. Azonban annak érdekében, hogy a város ökológiai lábnyoma alacsonyabb szintre kerüljön, további intézkedések szükségesek. A kapott eredmények tükrében az erre vonatkozó javaslatok megfogalmazása még folyamatban van…

Érdekesség: Győrben éves szinten 3.719.570 liter ásványvíz kerül fogyasztásra. Ezt az értéket literenkénti 0,05 kilogramm Pet palack súlyával megszorozva megközelítőleg 186.000 kilogramm Pet palack hulladékot eredményez, ami – 1,5 literes palackokkal számolva – megközelítőleg 2.480.000 darab Pet hulladékot jelenti, mely 30 cm átlag-magassággal megszorozva 744 km-t jelent, mely egyenlő Győr-Padova távolságával. Magyarországon, éves szinten 1,5 milliárd darab palackot gyártanak, melyhez viszonyítva az érték alacsony, de lokális szinten meghatározó.

Interjú: A győri ökolábnyom számítás végeredményét 2010. november 17-én, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar és Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium közösen megrendezett XIII. Kautz Konferenciáján mutatták be. A kutatásban közreműködött a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. is, melynek ügyvezetőjével, dr. Szigeti Cecíliával a Gazdasági Rádió riportere, Pataki Nikolett beszélgetett: Interjú

Homo Sapiens Report - Az emberiség jövője

2010-11-29T09:26:00.003+01:00

Michael Wadleigh, az ismert amerikai film- és dokumentumfilm-rendező 2009 tavaszán készítette el Homo Sapiens jelentését az emberiség jövőjéről. A Homo Sapiens Report: The Future of Humanity ökológiai lábnyom számításon alapuló mérési és etikus elosztási elmélet. A jelentés minden nemzetiségű „olvasó” számára érthető módon, vizuálisan mutatja be, hogy hogyan élünk, hogy használjuk ki környezetünket. Az emberiség múltját, jelenét és jövőjét, az elmúlt 130.000 és az elkövetkező 200 évet, és mindezt egy másik univerzumban élő földönkívüli elfogulatlan nézőpontjából. Olyan perspektívákat helyez kilátásba, melyben napjaink fenntarthatatlan fejlesztései hatására a jövő generációk számára, 40 év múlva már elképzelhetetlen lesz a jelenlegi életszínvonal fenntartása, ugyanis elfogynak, kimerülnek az ehhez szükséges erőforrások. A kormányok és a magánvállalatok ugyan el vannak ragadtatva attól az elképzeléstől, hogy az össztermelés 400%-os növekedést érhet el, azonban ebből a hatékony és újrahasznosítható termékek részesedése mindössze 10%. A jelenlegi tervek, elképzelések nemcsak kárt okoznak az emberiség jövőjében, hanem a halálos ítéletünket írják alá – figyelmeztet Michael Wadleigh.
A Homo Sapiens Report az alábbi linkről tölthető le: http://hsr.ssl.co.uk/

Ökológiai lábnyom pénteken a Zsinagógában

2010-09-21T10:54:00.006+02:00

A győri ökolábnyom-számításban nagy szerepet vállaló CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, dr. Szigeti Cecília 2010. szeptember 24-én (pénteken) 11 órakor a Széchenyi István Egyetem koncerttermében (Kossuth u.), az egykori Zsinagógában tart előadást az ökológiai lábnyomról. Az előadás elsősorban középiskolás diákoknak szól, de minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.

Az előadáson bemutatott prezentáció az alábbi linken tekinthető meg:
Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata - Zsinagóga

Interjú Győr ökolábnyom számításáról

2010-08-07T13:45:00.008+02:00

A ZöldMáté.hu oldal egyik szerkesztője, Molnár Dániel nemrégiben azzal a céllal kereste meg a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium tagjait, hogy interjút készítsen velük Győr ökológiai lábnyom számításáról. A szakkollégium részéről 5 hallgató: Bikali Julianna, Bodor Brigitta, Orsós Györgyi, Róth Dániel és Szücs Zsuzsanna vesznek részt a kutatásban.

Az interjú a http://www.zoldmate.hu/2010/08/07/gyor-labnyoma/ oldalon is megtekinthető.

- Miből áll össze az ökológiai lábnyom?
- Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy az emberek egy csoportja (adott esetben egy város lakói) a Föld erőforrásaiból mekkora részt használnak fel fogyasztásukkal. Ez a fogyasztás természetesen nemcsak az élelmiszerekre terjed ki, hanem a vizsgálat során feltérképezésre kerülnek az energia-, víz-, anyagfogyasztásra, hulladékfelhalmozásra és közlekedésre vonatkozó adatok is. A számítás nehézségét jelenti, hogy ezeket nem elegendő összegyűjteni, hanem egy adott mértékegységre, ún. globális hektárra kell átszámítani, ezáltal válik ugyanis összesíthetővé, hogy ténylegesen mekkora területet foglalunk el életvitelünkkel.

- A honlapotokon láttam, hogy nagyon sok résztvevője van a kutatásnak, de ki volt a kezdeményezője ennek a footprint kutatásnak?
- A kutatást egy győri környezetvédő szervezet, az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület végzi, velük a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjén, dr. Szigeti Cecílián keresztül kerültünk kapcsolatba, ő tartotta/tartja ugyanis a Szakkollégiumunkban indított ökológiai lábnyom számítási kurzusunkat.

- Mi a szerepe az egyes résztvevőknek?
- A viszonylag sok szereplő az adatgyűjtés volumene miatt szükséges, hiszen rengeteg adatot kell mind begyűjteni, mind pedig feldolgozni a végeredményhez jutásig. Nagyon sok segítséget kapunk a Központi Statisztikai Hivatal győri képviselőjétől, Kása Katalintól, viszont több helyen találkozunk olyan adatokkal, melyeket nem tartanak nyilván semmilyen statisztikák, így ezeket nekünk kell felmérnünk.

- Közgazdasági Szakkollégiumként, hogy kerültök a képbe?
- Az egyetemi oktatás során minden közgazdász hallgató kisebb vagy nagyobb mértékben kapcsolatba került az ökológiai lábnyommal a Környezet-gazdaságtan tantárgy keretei között, mi azonban a vállalati környezet-elemző specializációnak köszönhetően – mely nemrég indult a gazdálkodási és menedzsment szakon – ennél bővebb ismeretekkel találkozhattunk. Az egyetemi kurzusok szintje eddig érne, csakhogy szakkollégistákként érdeklődésünknek megfelelően további kurzusok felvételére is lehetőségünk van. Programigazgatónknak, Farkas Péternek köszönhetően 2010 januárjában ökológiai lábnyom számítási kurzus indult nálunk, mely országos szinten is egyedülálló kezdeményezésnek tekinthető. Ezen kurzus keretein belül számoltuk ki az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökológiai lábnyomát, melyről bővebb információ blogunkban olvasható.

- Tudomásom szerint elég bonyolult egy ilyen modellt elkészíteni, milyen meglévő kutatási módszertant használtok?
- Az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökológiai lábnyom számítása során már használtunk a Global Footprint Network korlátozott “Academic licence”-t. Egy meglévő adatbázis segített minket abban, hogy az általunk összegyűjtött adatokat természetesen apró részekre bontás után átkonvertálhassuk a földhasználati mátrix különböző elemeire.

- Van-e olyan része a módszertannak, amit kifejezetten ehhez a kutatáshoz kellett kiötölni?
- Ha külön módszertannak számít, hogy a hiányzó adatokat is számoljuk akkor igen. Például ahhoz, hogy a megyei szinten vagy regionálisan rendelkezésre álló adatokat Győrre vonatkoztassuk, bizonyos korrekciókat kell tennünk. A győri népesség esetében kiszámítottuk az adófizetőket, a hozzájuk tartozó eltartottakat, valamint a nyugdíjasokat. Az adófizetők SZJA-alap mutatóit és az átlagos nyugdíjak nagyságát összevetettük a régiós értékekkel, és a különbséget kiszámítottuk. A különbségek felhasználásával az aktív és a nyugdíjas személyek jövedelmére becsültünk értékeket. A háztartásstatisztikai adatok közül felhasználtuk az aktív háztartásfővel rendelkező háztartások és a nyugdíjas háztartások adatait. E két csoport fogyasztási szerkezete eltér, ezért nem lehetett egyetlen szorzószámot felhasználni a kiadások becslésénél. A becsült jövedelmi adatok és a fogyasztási szerkezet felhasználásával Győr városra becsültünk egy főre jutó kiadási adatokat a nyugdíjas és az aktív háztartásokra. Ezeket az értékeket a népesség megoszlásával visszasúlyoztuk város összesen szintre.

- Milyen szakaszokból áll egy ilyen kutatás és az indulástól az eredmények publikálásáig mennyi időt vesz igénybe?
- Az első és egyik legfontosabb lépés a támogatók megkeresése, hiszen vannak olyan felmerülő költségek, melyeket nem tudnánk önállóan finanszírozni. Nagy segítség volt Győr Város Önkormányzatától az az összeg, melyet az eredmények részletes publikálásához szükséges licence megszerzésére tudunk fordítani, enélkül tényleg csak egy számot tudnánk végeredményül adni anélkül, hogy ezeket a konkrét számítás segítségével bizonyítanánk. A licenc megszerzése érdekében az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület csatlakozott a Global Footprint Network nevű szervezethez. A Győr 2000 Közalapítvány vezetője, prof. Lentner Csaba volt az első támogatónk és az Alapítvány anyagi támogatásával kezdhettük el a munkát. A szakmai tanácsadásban a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. nyújt segítséget, a kutatás sajtókommunikációját pedig a szintén győri Goodwill PR és Kommunikációs Ügynökség biztosítja.

A kutatás leghosszabb része tehát az adatgyűjtés, mely már februárban megkezdődött. Mi, a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium tagjai elsősorban ebből vesszük ki a részünket, ezt követi az adatok feldolgozása és maga a számítás. Természetesen az eredmények publikációjában, a kiadvány elkészítésében is részt fogunk venni, ez azonban csak az őszre várható.

- Milyenek a tapasztalataitok a tágabb érintettek körében? Van-e olyan akadály, amin mondjuk az adatgyűjtés kapcsán nehezen juttok át?
- Az adatgyűjtésben elsősorban a KSH-tól kapunk segítséget, valamint a Széchenyi István Egyetem rektora is támogat minket az egyetemi adatok biztosításával. Erre azért van szükség, hogy Győr ökolábnyomán belül külön tudjuk vizsgálni, hogy ehhez mennyivel járul hozzá az egyetem. Nehézséget jelent például az anyag- és papírfelhasználás, erre ugyanis nincsenek külön statisztikák, és a szervezetek sem készítenek róluk nyilvántartásokat. Összegyűjtésük számukra is időigényes lenne, így ebben kevés helyen tapasztalunk együttműködést, bár a szándék sok helyen megvan. A már sokat említett házikedvencek általi fogyasztás is hiányzik, ezt a kisállatkereskedések, állateledelboltok megkeresésével próbáljuk felmérni. A vasúti közlekedés is egy sarkalatos pontja a kutatásnak, hogy ezt hogyan számoljuk bele Győr ökolábnyomába, hiszen főleg átmenő forgalmat jelent, viszont ugyanúgy szennyezi Győr levegőjét. És még jó néhány ehhez hasonló problémával szembesülünk, melyeket igyekszünk a lehető legpontosabban kiküszöbölni.

Nagy segítséget jelent, hogy az önkormányzati fenntartású intézmények (iskolák, óvodák, szociális intézmények) adatait egy központ gyűjti és ezeket összesítve megkaptuk az Önkormányzattól. A Győr-Moson-Sopron megyei Közgyűlés elnökének, dr. Szakács Imrének a segítségével gyorsan hozzájutottunk a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház adatihoz. A Városi és Megyei Rendőrkapitányság, az Evangélikus egyház, a Városi és Megyei Bíróság győri szervezetei kitöltötték kérdőívünket, viszont várjuk még az adatokat a következő szervezetektől: Katolikus egyház, Izraelita hitközösség, MÁK, VPOP, ÁNTSZ, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Felügyelősége, Földhivatal, Nyugat-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság. Segítőkész együttműködésükkel támogatták az adatgyűjtés megvalósulását: Győri Kommunális Szolgáltató Kht., GYŐRHŐ Kft., E.ON Hungária, MÁV-Start Zrt., Kisalföld Volán Zrt., Győri Körzeti Földhivatal és Győri Megyei Földhivatal.

- Mire lehet használni a kutatás eredményeit? Láttok-e esetleg már most olyan területet, ahol értelmes intézkedéseket hozhatna mondjuk az Önkormányzat a footprint csökkentése érdekében?
- A részletes eredmények alapján pontos beavatkozási tervet lehet készíteni Győr ökológiai lábnyomának csökkentésére. Azt is láthatja a Város vezetése, hogy hol vannak azok a pontok, ahol jobb helyzetben vagyunk, mint az országos átlag és hol vannak a jelentősebb problémák. Reméljük, hogy a számításunkat fel fogják használni a városstratégia kialakításához.

- Meg lehet tudni, hogy mennyibe kerül egy ilyen kutatás és milyen költségekkel kell számolni?
- Ha az időráfordításunkat valamelyik diákmunka szövetkezeten keresztül órabérben elszámolnánk, akkor nagyon sokba:) És ez nemcsak ránk, hanem a többi résztvevő szervezetre is vonatkozik, hiszen mindannyiunknak rengeteg munkája van benne a kutatásban. A támogatás, amit kapunk, ahogy korábban is említettük, a licenc megvásárlásához szükséges, és már ez is több százezer forint.

- Terveztek-e hosszútávra a kutatással, tehát visszatérő kutatás lesz-e? Esetleg pár év múlva megismétlitek a kutatást?
- Mivel a számításnak pont az a lényege, hogy egyrészről népszerűsítsük az ökológiai lábnyomot, másrészről pedig az általunk javasolt intézkedések segítségével csökkentsük Győr ökológiai lábnyomát, így szükségesnek tartjuk pár év múlva ismét elvégezni a kutatást, hogy mérni tudjuk a változtatások eredményességét.

- Mentek-e tovább esetleg a megye többi településére és összejöhet-e egy megyei footprint?
- Az Egyesület természetesen folytatja más települések megkeresésével és reméljük, hogy a szakkollégiumban is lesz érdeklődés a munka folytatására például az új tagok bevonásával. Győr-Moson-Sopron megye ökolábnyomának kiszámítását nem tervezzük, de ha valaki erőt érez magában hozzá, szívesen segítünk benne. Ha elkészült a kiadványunk, és meglesz a kezdeti segítség, talán lesznek páran, akik vállalkoznak majd erre a feladatra. Ha nem is megye, de egy város, egy intézmény vagy akár a saját családjuk ökolábnyomának kiszámolására. Sok sikert és főleg kitartást kívánunk hozzá. :)

Hiányzó adataink

2010-07-07T20:56:00.004+02:00

Győr ökológiai lábnyomának számítása jelenleg az adatgyűjtés stádiumában áll. Az adatok összegyűjtése 90%-osnak mondható a következő területeken: élelmiszer- és vízfogyasztás, tartós fogyasztási cikkek, hulladékfelhalmozás, turizmus és közösségi közlekedés.
Viszont továbbra is hiányoznak a kisállatok (házikedvencek) fogyasztására, anyag- és papírfelhasználásra vonatkozó adatok, illetve a teherforgalommal (MÁV, GYSEV - tonnakilométer) és a városi személygépkocsis közlekedéssel (utaskilométer) kapcsolatos adatok. A személygépkocsis közlekedés esetében szükségünk lenne mind a helyiek és ingázók, mind pedig az átutazók forgalmára, hogy ezek alapján CO2 kibocsátást kalkulálhassunk.
Az előbb felsoroltakra sajnos a KSH nem gyűjt adatokat, és nem találkoztunk olyan adatbázissal vagy kutatással sem, melyek alapján erre legalább egy megközelítő becslést adhatnánk. Az anyag- és papírfelhasználásra ugyan létrehoztunk egy intézményi kérdőívet, azonban ezekre a kérdésekre a legtöbb esetben a kitöltők sem tudnak választ adni, hiszen náluk sem állnak rendelkezésre ilyen jellegű nyilvántartások.
Természetesen próbálkozunk megoldást találni a fenti problémákra, hiányosságokra, hogy a lehető legpontosabban határozhassuk meg Győr ökológiai lábnyomát.
Ha valakinek bármiféle ötlete/tanácsa/véleménye van a témával kapcsolatosan, szívesen fogadjuk levelét az info@iffegyesulet.hu vagy info@cgpartners.hu vagy info@kautz.hu címek bármelyikére.

Győr ökolábnyoma az M1-en a Ma Reggelben

2010-07-07T13:04:00.005+02:00

A Ma Reggel vendégei voltak dr. Szigeti Cecília a Széchenyi István Egyetemtől, Bodor Brigitta és Orsós Györgyi a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumtól. Az interjút Jegyes Tóth Krisztina készítette.

Adatgyűjtés I.

2010-07-05T08:44:00.004+02:00

A Győri ökológiai lábnyom számításhoz 2010 februárjában egy nemzetközi példa, London ökológiai lábnyom számítása alapján kezdtünk. Az adatgyűjtés szerkezetét a londoniak által közétett adattáblára alapoztuk, kicsit módosítva az alaphelyzeten („London lábnyoma a londoniaké”) mert mi az egyetem és több mint tízezer hallgatóinak hatását is beleszámoljuk az ökológiai lábnyomba.

Sok éve adatbázisokkal, statisztikai adatokkal foglalkozó egyetemi oktatóként számítottam arra, hogy az adatgyűjtés nem lesz problémamentes. De a valóság engem is meglepett.

A londoni adattábla alapján először a KSH-t kerestük meg, ahol óriási szerencsénkre rendkívül segítőkész kollégával találkoztunk, aki némi gondolkodás után azt mondta, hogy a szükséges adatoknak körülbelül a fele található meg náluk. Ezeket a későbbiekben, folyamatosan meg is kaptuk, számos ötlettel együtt. A további feladatokat felosztottuk egymás között és hetente személyesen vagy e-mailben egyeztetünk arról, hogyan állunk a saját területünkön. Az adatgyűjtés koordinációját nem én végzem, hanem a kurzus egyik tagja- ami talán kicsit szokatlan lehet a hagyományos egyetemi struktúrát ismerők számára, de egy szakkollégiumi munkában ez teljesen természetes.

Így itt továbbiakban az én területeimről tudok írni. Alapvetően azzal működök közre, hogy megkeresem azokat a szervezeteket, akiktől információkhoz juthatunk, illetve a saját kapcsolataimmal igyekszem leegyszerűsíteni a folyamatokat.

Az önkormányzati fenntartású intézmények adatait egy központ gyűjti (ahogy ezt hajdani főnökömtől megtudtam) így néhány e-mail után, pár hét elteltével ezekhez összesítve hozzájutottunk, ezzel megoldva az iskolák, óvodák, szociális intézmények anyag és energiafogyasztásával kapcsolatos adatgyűjtés nagy részét. Itt szembesültünk azonban először azzal a helyzettel, hogy az egyházi fenntartású intézmények adataihoz így nem juthatunk hozzá, hanem ezt külön-külön kell megszereznünk.

Dr. Szigeti Cecília
CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft.

Ökológiai lábnyom számítás gyakorlata

2010-07-04T22:10:00.007+02:00

Dr. Szigeti Cecília, a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem egyetemi adjunktusa tartotta a jUNIor Egyetem 4. előadását a „Tudomány Győrben Mindenkinek” rendezvénysorozat keretein belül. Az előadás az „Ökológiai lábnyom számítás gyakorlata” címmel került megrendezésre 2010. május 5-én 15 órakor a győri Széchenyi István Egyetem „F” előadójában. Az előadás az alábbi linken tekinthető meg:

Ökológiai lábnyom számítás gyakorlata | videotorium.hu

A puding próbája... - OPEV

2010-07-04T14:41:00.004+02:00

Az ökológiai lábnyomos tevékenységünk 2009 decemberében - egy szokásos szakkollégiumi kurzusjelentkezéssel kezdődött. A történet a szakkollégiumi berkekben teljesen megszokott összejövünk a szaktársakkal, hogy van egy tök jó lehetőség, kutatás, projektmunka, publikáció, nyilvánosság, amely a magunkfajta sikerhajhász egyetemistának kihívás egy izgalmasnak ígérkező területen. Kihívás, mert hasonló kurzus idáig nem létezett, izgalmas, mert a területtel a környezet-gazdaságtan tárgyán kívül kevesen foglalkoznak mélyrehatóan. Ezért a "kutatunk és tanulunk" szellem jegyében nekiestünk a kurzusunknak.

Egyből bele a mélyvízbe! Így kezdődött a februárunk... Kurzusvezetőnk ugyanis "szakmai merényletre" készült. Programigazgatónkkal "szövetkezve tesztelték az újdonsült ökobandát". A "teszt" kapásból a Karunk és a Szakkollégium közös szervezésében megszülető Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökológiai lábnyomának kiszámolását jelentette.
Az igazat megvallva a verseny jellege miatt nem volt egyszerű tárgya a "bandánk" vizsgájának.
A verseny három napig tartott, ez idő alatt állandóan vadásztunk a fogyasztási adatokra. A számolás során néhány nehézséggel meg kellett küzdenünk. Percről percre dinamikusan változott a fogyasztás, ráadásul az elfogyasztott ételeket összetevőkre kellett bontani, ezeket a GFO empirikus adatokon nyugvó statisztikai adatbázisból ki kellett keresni. Mégis "kezdőként" a magyar minták hiánya okozta a legnagyobb kihívást. Olyan saját modellt kellett felépítenünk, amely kezeli az újonnan beérkező adatokat és automatikusan generálja a fogyasztási kategóriákba osztott földhasználati mátrixunk összetevőit. Szántó, legelő, erdő, halászati, beépített területtel és energiafölddel számoltunk. A három nap alatt a több helyszínen zajló verseny meghatározó lábnyoma kb. 70%-ban a beépített területet érintette. Ezt követően a nagy távolságot érintő közlekedés és szén-dioxid kibocsátás nagysága miatti 20%-os részarányú energiaföld volt meghatározó.
Az ökológiai lábnyomot általában éves szintű mutatóként használjuk, ezért a három napos értékeket - a beépített terület kivételével - rögzített periódusonként növekvőnek tekintve kivetítettük éves szintre. Ennek eredményeként az energiaföld a maga 75%-ával átvette a beépített terület szerepét. Az éves szintű három napos periódusonként kumulálandó élelmiszerfogyasztás hatására 20%-ra növekedett a szántóterület nagysága.
Feltételezéssel éltünk: ha a jelenlegi helyzetet állandónak tekintjük - beleértve azt, hogy a 39 szervező 2 naponta felváltva nagyjából 40m2 területű szervezői szobában él, és nem fürdik [nem számoltunk vízlábnyommal] - és feltételezzük, hogy az OPEV egy évig tart, akkor a verseny megközelítőleg 4,48 gha/fő lábnyomot hagy maga után. Ez Magyarország egy főre eső ökolábnyománál (3,2 gha/fő) megközelítőleg 41%-kal magasabb érték. Mivel a számadat éves szinten nem fenntartható, arányosan a három napos rendezvény sem tekinthető annak.
Az OPEV lábnyom kalkulációja sikeresnek mondható "tesztfeladat" volt a csapatunk számára és végeredményként elértük a célunkat. A fenntarthatóságra vonatkozó kérdésünkre választ kaptunk.
Az ökológiai lábnyom mutató gyakorlati alkalmazásával látni akartuk, hogy a verseny mennyire "zöld", avagy meg tudunk-e szervezni úgy egy versenyt, hogy azzal kevésbé pusztítjuk természetes környezetünket.
A jövőre nézve ígéretet tettünk arra, hogy a IX. OPEV-et környezetbarát versenyként fogjuk megszervezni.

Róth Dániel
Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium

Az OPEV ökológiai lábnyomát bemutató prezentáció innen tölthető le.

Győr bemutatása (image film)

2010-06-29T10:38:00.001+02:00

A kutatásban résztvevő szervezetek bemutatása

2010-06-27T07:36:00.008+02:00

Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület

A szervezet 2009-ben alakult azzal a célzattal, hogy a társadalom illetve a gazdasági szereplők figyelmét a környezetünk, a természet védelme, az egyéni illetve vállalati felelősségvállalás felé irányítsa. Tagjai elkötelezett hívei a Föld megóvásának, ennek első lépéseként kezdték meg Győr Város ökológiai lábnyomának kiszámítását. Az egyesület közhasznú tevékenysége fenntarthatósági jelentések készítésére, vállalati képzések lebonyolítására is kiterjed, így segítve a vállalatokat a megfelelő környezeti szemléletmód kialakításában. További információk az egyesület újonnan elkészült honlapján (www.iffegyesulet.hu) tekinthetők meg.

CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft.

Győr Város ökológiai lábnyomának kiszámítása során különösen fontos szerepet kapnak a megfelelő szakértelemmel rendelkező tanácsadók, ide sorolhatjuk a győri székhelyű CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft-t is. A cég ügyvezetője dr. Szigeti Cecília, a Széchenyi István Egyetem egyetemi adjunktusa, aki már több rendezvény ökológiai lábnyom számítását segítette. Ilyenek voltak az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny illetve az A38 hajó egyik koncertjének ökolábnyoma. A szervezet Fenntarthatósági Füzetek címmel ingyenes kiadványokat készít azokról a témákról, melyek hiányoznak a szakirodalomból. 1. száma az ökológiai lábnyom számítás gyakorlatát, a 2. rész a nem-pénzügyi jelentések kiadásának trendjeit, 3. száma pedig az ökológiai lábnyom ismertségét mutatja be. A kiadványok a www.cgpartners.hu oldalról ingyenesen letölthetők.

Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium

A győri Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumot 1997 szeptemberében alapították a Széchenyi István Egyetem első szakkollégiumaként dr. Ferenczi Zoltán vezetésével. A szakkollégium a legkiválóbb gazdasági képzésben résztvevő diákok számára kínál a hagyományos egyetemi, főiskolai képzés keretein túlmutató színvonalas szakmai munkát valamint rendkívül jó közösségi életet. Tagjai számára 2010-ben az ökológiai lábnyom számításának szakmai megalapozásához dr. Szigeti Cecília vezetésével kurzus indult, melynek keretében a hallgatók kiszámolták az általuk szervezett 3 napos rendezvény, a VIII. Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökológiai lábnyomát. Jelenleg a városi ökológiai lábnyom számításában végzik az adatgyűjtési és feldolgozási munkálatokat. A szakkollégium saját honlappal rendelkezik: www.kautz.hu.

Goodwill PR és Kommunikációs Ügynökség

A Goodwill PR és Kommunikációs Ügynökség ügyfelei részére közel tíz éve végez teljes körű kommunikációs és marketing tanácsadást, és lát el különféle kivitelezési feladatokat a kommunikáció, a marketing, a marketingkommunikáció valamint a rendezvényszervezés területén. Gyakorlati és elméleti tapasztalataikat több győri középiskolában oktatják is. Mészáros Gábor cégvezető a Magyar PR Szövetség valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja. A cég jelenleg Győr ökológiai lábnyomának számítása során felmerülő kommunikációs feladatokat látja el. Honlapja a www.goodwill-pr.hu linken érhető el.

A kezdetek

2010-06-24T12:50:00.007+02:00

Az ökológiai lábnyommal mint az erős fenntarthatóság eszközével egyetemi tanulmányai alatt szinte minden közgazdász hallgató találkozik. Zöld rendezvényeken sokan számolnak ökológiai lábnyomot, az interneten is számos kalkulátor található. Önállóan ökológiai lábnyomot számolni azonban komoly kihívás és nagyon munkaigényes feladat.

A mi történetünk 2008 telén kezdődött, amikor a UNDP vezetésével a kormányzat számára javaslatot fogalmaztak meg szakértők a vállalati társadalmi felelősségvállalásról.

A magyar ajánlásban felhívták a figyelmet az ökológiai lábnyom mutató bevezetésének szükségességére.

"A tanulmány elkészítésében közreműködő szakértők és munkacsoportok kiemelt javaslata a magyar kormányzat számára, hogy az ökológiai lábnyomot a GDP mellett a második nemzetgazdasági mérőszámmá emelje és így valóban jelentős lépést tegyen Magyarország fenntartható fejlődése érdekében."

A munkacsoport résztvevőjeként fenntartásokkal fogadtam a kezdeményezést, mert ökológiai lábnyom számítására kevés hazai példát láttam és problémásnak tartom, ha a kísérleti fázist megelőzi a hivatalos mutatóvá válás.

2008-ban a vállalati ökolábnyom számolás megalapozására adatgyűjtésbe kezdtünk, ennek eredménye a papírmentes iroda paradoxonának bizonyítása volt.

2009 telén felmérést végeztünk az ökológiai lábnyom mutató ismertségéről, amelynek eredményeit később a Fenntarthatósági Füzetek 3.-ban foglaltunk össze.

2010 telén a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumban lehetőség nyílt egy kurzus indítására, ahol 5 fő részvételével létrejött Magyarország első ökológiai lábnyomot számoló egyetemi kurzusa. Különösebb elméleti megalapozás nélkül belevágtunk februárban egy nagy feladatba, az OPEV ökológiai lábnyomának kiszámításába.

Dr. Szigeti Cecília (CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft.)